Gasztroblogok

Már több, mint két éve, hogy összeválogattam a jófej bloggereket kajatémában, ma megint ilyen kedvemben vagyok, így az aktuális kedvenceimet összegyűjtöttem. Remélem, találtok kedvenceket és ha a jelenlegi kedvencetek nincs közte, akkor megosztjátok velem :)

2016

Vegán blogok

Zizi kalandjai

Mindennapi ételeink

VeroniCook (új szuperkedvencem)

Inzulinrezisztencia-kompatibilis gasztroblogok

Tipikus Flammeres

Mindenmentes Nóri (glutén-, tej- és tojásmentes)

The Puur (glutén-, tej-, tojás- és kukoricamentes) És itt található az új kedvenc zsömlém is, szupergyors és nem kell hozzá fürjtojás sem.

160 gramm Iza (glutén- és tejmentes is)

Diéták és Álmok

Nikk New Life

Cleating és/vagy diétás finomságok

Cleansanity

Életem ételei

Mégmentesebb (extra kedvenc mostanában)

Mindenment.es

És ti kiket szerettek olvasgatni, hol inspirálódtok?

 

Inzulinrezisztencia diéta – alapinfók

Egyre több emberről derül ki, hogy inzulinrezisztens, oda kell figyelnie az étkezésre. IR-nél az első reakció a sokk, hogy te jóóóóóvilág, tényleg ennyi mindenre figyelni kell majd? Evés helyett csak számolni? És még versenyeztetni is az ételeket, hogy melyik gyors és melyik lassú? Először tényleg soknak tűnik ez az egész hercehurca, de aztán az első AHA-moment után már nem is tűnik olyan vészesnek. Elismerem, tényleg van egy rakat szabály, amit be kell tartani, de tényleg nem kell kétségbe esni, az első időszak után már minden jó lesz, minden magától értetődő.

Először is IR szempontjából van egy minimum ch adag, amit be kell vinni egy nap. Ez mindenkinél más, szinten tartáshoz átlagban 180g kellene, 160g-ot pedig azoknak szoktak javasolni, akiknek fogyni kell. Persze ez egyéni, mert van orvos, aki inkább 120-at ajánl, van, aki a fenti értékeket és van jópár befolyásoló tényező, amire itt most nem térnék ki, mert nem szeretném, ha mindenki saját magának kezdené el meghatározni ezeket a számokat (egy dietetikus, orvos sosem árt IR esetén, ezerszer jobb, mint a saját magunkon kísérletezgetés :P). Ezen felül pedig minden edzés után 10 g szénhidrátot (gyors ch-t) vissza kell pótolni, hogy kiegyensúlyozzuk a vércukorszintet.

Ha mondjuk a 160 grammot vesszük alapul, akkor így néz ki napi felosztásban:

reggeli: 30 g ch (lassan felszívódó szénhidrát)

tízórai: 20 g ch (fele lehet gyors)

ebéd: 50 g ch (max 20 g gyors)

uzsonna: 20 g ch (gyors)

vacsi: 40 g ch (max 10 g gyors)

Természetesen ahol gyors van írva, ahelyett lehet lassan felszívódót fogyasztani, de a másik irányban már nem működik a csere-bere.

a mérleg lesz a legjobb barátunk, úgyhogy érdemes olyat venni, ami tényleg tetszik és tényleg mindent tud, amit szeretnénk

a mérleg lesz a legjobb barátunk, úgyhogy érdemes olyat venni, ami tényleg tetszik és tényleg mindent tud, amit szeretnénk

Lassan felszívódó szénhidrátok:

– gabonacuccok: teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű tönkölyliszt, teljes kiőrlésű bármilyen liszt tulajdonképpen (durum-graham-tönköly leginkább közepesen lassú/gyors), zabpehely, hajdina, köles (és bármilyen, ezekből készült tészta)

– a teljes kiőrlésű kenyerekkel is vigyázni kell, pirítás hatására gyorsabban szívódnak fel, tehát reggelire például tilos

– rostos zöldségek (tehát mondjuk a krumplit nem számítjuk zöldségnek bármennyire is jóindulattal próbálunk meg közelíteni felé. A krumpli csak szimplán gyors – olajban sütéssel, zsíros verzióban fogyasztva némileg jobb a helyzet, de azt pedig egyéb okból egészségtelen mivolta miatt nem annyira ajánlom)

– a zöldségek hiába lassan felszívódó szénhidrátból állnak, pürésítés hatására “begyorsulnak” (sőt, a zöldséglé is gyors már)

– kenyérféléknél, ha boltban vesszük, arra kell figyelni, hogy maximum 30% lehet a gyorsan felszívódó ch-ból készült liszt benne, a többi lassú legyen!

Gyorsan felszívódó, de fogyasztható szénhidrátok (csak az adott időben, számolva!):

– gyümölcsök (kivéve a szőlő és a banán a magas cukortartalma miatt)

– mindenféle izé, ami gyümölcsből készül (gyümölcslé, lekvár, befőtt, ha cukormentes – de az aszalt gyümölcs tilos)

– tejtermékek: tej, kefír, joghurt

Kerülendő szénhidrátok:

– cukor, fruktóz, bármilyen szirup, barna cukor, nádcukor, kókuszvirágcukor, méz

– fehér kenyér, kukoricás kenyér, krumplis kenyér (pedddddddig milyen fincsi is az frissen, melegen)

– fehér búzalisztből, fehér tönkölylisztből, kukoricalisztből, fehér rizslisztből, azaz bármilyen fehér lisztből készült sütemény

– háztartási keksz, kalács, ropi (hagyományos fehér lisztes verzióban)

– hagyományos tészta (de helyette mondjuk teljes kiőrlésű tönkölytészta vagy sima tk búzalisztes mehet)

– bolti vagy otthoni sima péksütik (RIP kakaóscsiga; I’ll miss U, sajtos roló; jó volt néha találkozni veled, töpörtyűs/tepertős pogácsa)

– puffasztott gabonák (puffasztott rizs, puffasztott búza, Abonett, egyéb extrudált kenyerek) – ezek valójában mehetnek mondjuk uzsonnára vagy edzés után, számolva, de én annyira nem vagyok oda értük, hogy mindig a kerülendőbe sorolom (kivéve a puffasztott amarant, mert az marha finom :D)

– cukros üdítők

EXTRA: pirítástól és pürésítéstől “begyorsul” az étel (gyorsabb lesz a felszívódása)

 carbs2

Van egy csomó apróság a tiltott és ajánlott dolgokon és mennyiségeken kívül, amit IR-esként be kellene tartani:

– számolni, számolni, számolni (nem csak a minőség, hanem a mennyiség is fontos, mikor mennyi a gyors és a lassan felszívódó szénhidrát)

– étkezések 2-3 óránként

– minden étkezés tartalmazzon szénhidrátot is, hogy egyenletes legyen a vércukorszint

– reggel rosszabb az inzulinérzékenység, úgyhogy a reggeli fontos  (sőt, a reggeli mindenképpen lassú ch legyen, tehát semmi tej, semmi gyümölcs)

– sokat kell inni

Megnézzük, ezek konkrétan mit is jelentenek, ételcsoportokba rendezve talán kicsit átláthatóbb lesz, mit is ehetünk és mit kell kerülni.

Köretek:

Ami nem jó: fehér lisztes tészta, krumplipüré, fehér vagy jázmin rizs, burgonyakrokett

Ami viszont jöhet: zöldségek, barna rizs, basmati rizs, vad rizs, fekete rizs, bulgur, köles, hajdina, kuszkusz, teljes kiőrlésű lisztből készült tészta

beware-carb-monster1

Zöldségek, gombák

– 20 dekányi fogyasztás alatt nem kell számolni, amiben 5 grammnál kevesebb ch-van 100g-ban, ilyenek pl.: paradicsom, zöldpaprika, retek, uborka (DE! ha 200 grammnál többet fogyasztunk, már számolós. Ha többféle nem számolósat fogyasztunk, akkor összesen lehet ennyi, nem pedig 200-200 gramm mindegyikből)

– magas rosttartalmúak menők, mert jó hatással vannak a vércukorszintre, pl.: brokkoli, cukkini, fejes saláta, karfiol, paradicsom, póréhagyma (úúúúgy szeretnék hagymát enni és úúúúúúgy szeretnék nem hagymaszagú lenni még másnap is), retek, sárgarépa, spenót, uborka, zöldbab, petrezselyemlevél

Gyümölcsök

– mindent lehet, csak számolni kell és a megfelelő időpontban enni (kivéve a már korábban említett aszalt gyümölcs és a szőlő, banánt is csak nagyon ritkán ajánlott)

– ezekben is vannak magas rosttartalmúak, szeressük őket! Például áfonya, alma, ananász, citrom, eper, málna, mandarin, mangó, barack, szeder, cseresznye, kivi, narancs, ribizli (ne feledjük, akkor is számolandó, ha amúgy szuperegészséges és rostos, mert csak gyümölcshöz képest rostosak, annyira nem, hogy lassítaná a felszívódásukat)

Tejtermékek

IR-től független véleményem, hogy a tejtermékek nem a legjobb barátaink, de az IR diétában azért engedélyezett, mert sokszor, főleg édességeknél jól is jön, ha szénhidrátot szeretnénk csökkenteni (például túróval kicserélni a liszt egy részét egy-egy süteményben). Bónusz ellenérv persze, hogy a legújabb információk szerint a tejnek igen nagy az inzulinválasza, azaz IR esetén nem feltétlenül a legjobb választás. Na, ezeket az infókat érdemes elraktározni, majd időnként újra és újra elmélkedni rajta és megfigyelni, hogy ránk milyen hatással vannak a tejtermékek.

– tej, kefír, natúr joghurt mehet, de számolni kell, marha gyors szénhidrát

– sajtok, tejszín ch-jával nem kell foglalkozni a magas zsírtartalom miatt (mondjuk a kalóriák miatt azért érdemes mértéket tartani)

– túró – csak 10 deka feletti fogyasztás esetén kell számolni

 got-milk

Tojás, hús

– ch tartalmukkal nem kell foglalkozni

Olajos magvak

Vannak, amiket nem kell számolni, van, amit igen, de mindenképpen mehetnek, max a kalóriatartalom miatt érdemes korlátozni őket. Hivatalos ajánlás a nagyon egzakt mértékegység, az egy marék, ennyit határoznak meg maximumként. Én leginkább azt mondanám, hogy a kalória- és zsírtartalmat kell figyelni, hogy belefér-e a napi limitbe.

Számolva lehet fogyasztani: földimogyoró, kesudió, mák, gesztenye

Nem kell számolni: napraforgómag, tökmag, dió, mogyoró, mandula

Rejtett cukrok. Rejtett cukrok mindenhol.

Rejtett cukrok. Rejtett cukrok mindenhol.

 

Az örök kérdés: akkor mivel édesítsünk?

Én személy szerint egyéb egészségtelen mellékhatások miatt nem kedvelem a mesterséges édesítőket, úgyhogy azokat mellőzném. A fruktózt is, hiába van tele vele a legtöbb diabetikus termék. Sajnos. A fruktózzal az a baj, hogy csak ront az inzulinrezisztencián. Amit én ajánlani szoktam:

– xilit – számolni kell a szénhidráttartalmát, illetve sokaknál hasfájást, hasmenést okoz (nekem például évekig semmi bajom nem volt tőle, de aztán úgy 2 éve elkezdett tőle fájni a gyomrom, akármilyen kis mennyiségben fogyasztottam)

– eritrit – 0 ch, nem kell vele számolni. Vannak, akik éreznek egy hűvös mellékízt, én ezt nem tapasztaltam, csak amikor “kerestem” az ízt, ezért egy evőkanállal beletoltam a számba. De ritkán fogyasztom így ;)

– stevia – 0 ch és ennek is van egy érdekes mellékíze, de sokak szerint megszokható. Nekem van olyan étel, amiben nem zavar, van, amiben viszont tényleg nem ízlik (csokis zabkásában például simán nem érzek semmi zavarót)

– Cukvia – folyékony édesítő, ez is stevia alapú, de nem igazán érződik a mellékíze (mivel folyékony, nem minden ételbe praktikus szerintem)

Én nagyjából ezeket szoktam variálni, elég jól elvagyok velük.

Persze ez az egész még csak a jéghegy csúcsa, ezt meglátjuk, megrémülünk, de utána rá lehet jönni, hogy mi is van a “víz alatt”, nem is olyan rémisztő, kezelhető. Ahogy belekezd az ember a diétába, újabb és újabb kérdések merülnek fel, lesz, amire egyszerű a válasz, lesz, amire kevésbé. De megrémülni nem szabad, diétát feladni nem ér(demes), mert ha egyszer sikerül jól étkezni, elképesztően jó változásokat lehet észrevenni magunkon.

Ez a hivatalos álláspont az inzulinrezisztencia diétával kapcsolatban (ez megegyezik a PCOS diétával is), van még egy csomó féle álláspont, ahogy kezelni lehet ezt az állapotot (paleótól kezdve a lúgosító és makrobiotikus étkezésig), de Magyarországon ez az orvosok és dietetikusok által ajánlott étrend. Ja, mondtam már, hogy ajánlott szakembert felkeresni? :)

Mikrózni vagy nem mikrózni?

Ez egy olyan kérdés, ami időről időre felmerül erre-arra. Vannak, akik nagyon durván ellenzik a mikró használatát, míg mások naponta többször is mikróznak mindenfélét. Ti mit gondoltok, jó a mikró vagy nem? Fanatikusan ellene vagy mellette vagytok, esetleg totál semlegesek tudtatok maradni?

Mi a jobb, ha totálisan elkerüljük a mikrót még akkor is, ha mondjuk ezáltal több bolti kaját veszünk? Mi a jobb, ha otthon egy bögrés mikrós sütit összedobunk egészséges alapanyagokból (ami éppen belepasszol az étrendünkbe és finomnak találjuk) vagy ha inkább a boltban veszünk kekszet vagy teljes kiőrlésűnek álcázott péksüteményt? Melyik a kisebbik rossz?

Vajon tényleg rosszabb ez a süti, ha egészséges lisztből, finom alapanyagokból, tanyasi tojásból “dobjuk össze”, majd tesszük be a mikróba, mintha megvesszük a Jóreggelt kekszet vagy a 79 Ft-os kakaóscsigát a hiperben? Vajon tényleg tönkreteszünk mindent a mikrózással?

Bővebben…

25 kajamentes önjutalmazás és motiváció

Oké, új év, új élet, belekezdtünk. Első nap normális kaja, pipa. Második nap normális kaja és egy kis edzés is. Pipa. Harmadik nap egészséges kaja, már némi variálással és unott kajapiszkálással. Hát, ez is pipa. Negyedik nap, edzeni kéne. Vagy inkább majd holnap. De nem, erős vagyok, elmegyek edzeni. Egy hős vagyok. Ötödik nap, kaja még mindig jó, bár nem igazán ízlik, keressünk valami kis gasztroblogot, hátha jobb lesz. Pipa, túléltük. Jé, vannak igazán finom ízletes ételek. Nade inkább itt maradok, keresgélek még recepteket, majd holnap edzek. De holnap most már tényleg.

Nem tudom, kinél hogy alakul az “új élet”, legyen az akár januártól vagy márciustól, esetleg augusztus huszadikától, mindig, mindig kegyetlenül nehéz tud lenni fenntartani a folyamatos motivációt, hogy pont annyira akarjuk a dolgokat, mint A Kezdet előtti napon. Van az a mondás, hogy a motiváció olyan, mint a fürdés, nem csak egyszer van rá szükségünk, hanem folyamatosan kell ismételgetni. Épp ezért fontos, hogy milyen észérvekkel és érzelmi dolgokkal tudjuk meggyőzni magunkat a változáshoz, vagy a korábban elkezdett egészséges életmód betartásában. Persze tök magasztos, hogy szeretnénk megérni, hogy az unokáink után futhassunk a játszótéren, megelőzzük a betegségeket, szépek, okosak, szellemileg frissek maradjunk minél tovább. Nade valljuk be, emberek vagyunk, ezek a távoli célok nagyon messze vannak, kellenek valami közelebbi kapaszkodók. És az sem árt, ha akad valami kézzelfoghatóbb jutalom minthogy 40-50 év múlva mi lesz. Nade ahogy Fanni szokta elég konkrétan megfogalmazni, nem vagyunk mi kiskutyák, hogy kajával jutalmazzuk magunkat. Tehát nem jár azért csoki, mert edzettünk (nem azt mondom, hogy nem lehet csokit enni, csak akkor legyen beépítve a kajálásba valamilyen rendszerben és ne jutalom legyen), ha szomorúak vagyunk nem nasival vigasztalódunk (kinek mi a nasi, nekem a csoki, másnak a pogácsa, van, akinek a pizza), hanem fontos feladatunk, hogy ezeket a helyzeteket is valahogy kajamentesen kezeljük.

Nekem nagyon hamar el szokott fogyni a motivációm, úgyhogy a mestere vagyok az önjutalmazásnak. Így lett nekem anno Rip60-m is :D Csupa haszon az önjutalmazás, aztán később lehet élvezni a hatását. Duplán ;) Akkoriban kicsit kész voltam lelkileg és nem volt kedvem semmihez, az edzés sem ment olyan fényesen, inkább csak amolyan lelkiismeretmegnyugtató lötyögésként. Na, és akkor csináltam magamnak egy szép kis kalózos dobozt, lyukat vágtam a tetején és ahányszor jó kis edzést toltam le, annyiszor dobtam bele egy kétszázast. Ha az étrendre jól figyeltem egész héten, akkor pedig egy ötszázast. És aztán egyszercsak kiborítottam a dobozt és vettem az edzéseim és kajára odafigyeléseimből egy Rip60-t, amibe azóta is bele vagyok szerelmesedve és akiket edzéssel kínzok szintén rá szoktak kattanni ;)

patontheback

Nálam ez vált be, de van még hatmillió másik mód is, amivel lehet jutalmazni magunkat. Fontos, hogy legyenek rövidtávú céljaink, felosztani a menetrendet, nem csak azt, hogy egy év múlva mi lesz, hanem azt is, hogy egy hónap után hova kellene eljutni. Ilyenkor pedig lehet a kis önjutalmazásba belefogni, ha elértük a céljainkat. A Sparkspeople összeszedett 50 nem kajával kapcsolatos lehetséges jutalmat, egyik-másik kicsit elrugaszkodott volt az én mércémhez képest, úgyhogy ezt-azt módosítottam vagy kitöröltem, de itt van 25 ötlet arra, mivel lepjük meg magunkat, ha elértük céljainkat (a tippek után pedig ötletek arra, hogyan is dokumentáljuk, éppen hol tartunk vagy hogyan lehet látványosabbá tenni, hogy mennyire is vagyunk közel a céljainkhoz):

Bővebben…

Engem nem szeret senki – karácsonykor meg főleg nem

Karácsonykor vagy egyéb vendégváráskor sokan úgy vannak vele, hogy nem akarnak senkit megbántani azzal, hogy nem esznek a süteményekből, masszív karácsony ünnepi ételekből. Mert attól tartanak, hogyha ezt megteszik, mindenki haragudni fog rájuk, tényleg örökre megbántódnak és aztán senki nem fogja őket szeretni és végül farkaskutyák falják fel őket életük végén.

bridget-jones-dogs

Bevallom, annak ellenére, hogy már többször vádoltak meg azzal, hogy túl toleráns vagyok, nem tudom megérteni azt, amikor valaki csak mások kedvéért eszik. Azt sokkal jobban, amikor a saját kedvéért ;) Én is ilyen vagyok ;) Mármint az utóbbi. Nem hiszem, hogy valaha is ettem valamit azért, mert rám erőltették. Felnőtt ember vagyok, amíg nem kötöznek le és tömik bele az ételt a számba, addig igenis felvállalom, hogy saját magam miatt eszem meg azt, amit. Jó, persze sokszor viccelődöm, hogy “hát ez most a te hibád, hogy elhízom / kiütéseim lesznek”, de ez csak vicc, valójában tudom, hogy csakis ÉN vagyok az, aki dönteni tud abban, hogy mit eszik meg és mit nem.

Gyerekként elég finnyás kislány voltam (ez mondjuk Anyu hibája, mert túl jól főzött, ahhoz képest semmi sem volt elég jó :D), úgyhogy egy csomó helyen én voltam “a lány, aki csak piszkálja az ételt”. Gyerekként, tiniként jártuk az országot és voltunk mindenfelé, egy olyan helyen is, ami a halászléről híres, én viszont utálom a halászlevet (évekig egy helyiségben nem maradtam meg olyannal, aki halászlevet evett). Nem is ettem belőle. Ültem az üres tányér felett és hallottam, ahogy a nénik döbbenten sutyorognak, hogy te jó világ, nem eszi meg A Halászlevet. Túléltem. Azóta ott én vagyok “a lány, aki nem eszik halászlevet”. Van egy csomó minden, amit nem eszek meg. Van, amit azért, mert nem szeretem, van, amit azért, mert érzékeny rá a gyomrom, van, amit azért, mert megnő tőle a seggem. Teljesen mindegy, hogy miért, de nem eszem meg mindent. Van az a helyzet, amikor úgy döntök, hogy igen, megéri a mellékhatásokat, akkor is eszem belőle. És igen, van cukor a zserbóban is és a mézes krémesben is és elképzelhető, hogy a mézes krémesből fogok enni, a zserbóból meg nem, mert azt nem szeretem annyira, hogy megérje az utána lévő szenvedéseket. Ez az én döntésem. És bevallom, nem sokban szokott érdekelni, hogy mások mit gondolnak erről.

És az is jólesik, ha nem kell minden döntésemet megmagyarázni, hogy most miért nem eszem meg belőle. Ha azt mondom, diéta, rögtön jön a válasz, hogy nem kell fogyókúráznom. Ha azt mondom, fáj tőle a gyomrom, ajánlgatnának gyógyszereket rá. Ha intoleranciám van, azt sokan nem is ismerik el, hogy tényleg létezik vagy mondogatják, hogy van rá gyógyszer / ezakicsinemfogártani. Nincs kedvem ilyenekhez. Csak szimplán nem eszem meg azt, amihez nincs kedvem és kész :)

A karácsony nálunk évek óta úgy néz ki, hogy nagymamámnál vagyunk Szenteste (vagy inkább Szent Délben, mert ebédelni megyünk mindig), amikor van 435 féle étel, töltött káposztától a csirke-liba-disznóhúson át mindenféle köret és 5497 féle sütemény, én vagyok az, aki mindig rántott gombát eszik salátával (a rántott gomba sem diétás mondjuk, de legalább szeretem). Na bumm. Nem hiszem, hogy a nagymamámmal való kapcsolatomon bármit is változtatott volna az, hogy eszem-e a sült libából/kacsából és a lilakáposztából.

Ilyen nagymama a világon nincs, csak az interneten :P

Ilyen nagymama a világon nincs, csak az interneten :P

Nem vagyok egy kedves lány, mert visszautasítom a kedves kínálásokat. Nem vagyok szeretetre méltó, hiszen megbántok embereket azzal, hogy nem eszem meg azt, amit készítettek. Nem érdemlem meg, hogy szeressenek, kedveskedjenek nekem, mert hálátlan vagyok, nem értékelem ezeket a dolgokat. Nem, nem tudok azonosulni ezekkel a mondatokkal, de tudom, hogy sokan igen.

Szóval ha azt nézzük, ami mindenkinek az alapfélelme, hogy jajj, nem fognak szeretni, ha nem járok a kedvükben, ha nem eszem meg, azt, amivel kínálnak, majd megbántom őket, stb, akkor engem marhára nem szeret senki. Némileg ellentmond ezzel, hogy karácsonykor és hétvégeken az a legnagyobb problémám, hogy hogyan osszam be az időmet, hogy mindenkivel tudjak találkozni, akivel szeretnék. És aki velem szeretne. És nem csak az Anyukám szeret (mert ugye az nyilvánvaló, hogy az anyukák feltétel nélkül szeretnek, tehát ő alap), hanem mások is. Marhára nem azon múlik, hogy szeretnek-e minket, élvezik-e a társaságunkat, hogy mit eszünk. Kivéve, ha chillis babot napokig, mert az azért lehet, hogy némi hatással van a társasági életünkre ;)

Ne legyen ám mindig az, hogy azt tesszük, azt esszük, amiről úgy gondoljuk, mások elvárják tőlünk. Ha én akarok enni, rendben van, ész érveket mérlegelve (vagy éppen figyelmen kívül hagyva, mint az én esetemben) tegyük meg bátran – de SOHA ne mások kedvéért legyen az, ami. Nagymamák is szeretni fognak, a távoli rokonok sem fognak utálkozva ránk nézni – ha meg mégis, hát így jártak. Legalább van egy sztori, hogy “tudod, az a rokon, aki nem eszik halászlevet/zserbót/zselés szaloncukrot” és mindenki könnyedén beazonosít mindenkit ;)

felelős lettél

Nem csak másokért vagyunk felelősek. Nem kell mások helyett döntenünk. Nem kell mindig arra gondolni, vajon mit fog gondolni a másik (ráadásul ha nem tudja, mi van a fejünkben, soha nem fogja megtudni, mire is vágyunk). Saját magunkért vagyunk felelősek. Nekünk kell tudni, mi a jó nekünk. Mi a fontos. Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes nap korlátozva élünk, hogy karácsonykor nem eszünk semmi édességet, semmi olyat, amit máskor nem szoktunk. De NE mások kedvéért tegyük azt, hanem mert mi szeretnénk! Én tutibiztosan fogok enni Anyukám sajtos-tejszínes-pulykamell kreálmányából. Krumplipürével! Nem érdekel, hogy utána fájni fog a hasam, majd elmúlik ;) Nem fogok enni a zselés szaloncukrokból, nem fogok enni a mézeskalácsból, nem fogok enni a csülökből és egy csomó minden másból, mert nincs kedvem hozzá. És nem dől össze ettől a világ ;)

Tegyük azt, ami jólesik, amit MI akarunk, amire MI vágyunk, nem pedig behódolunk olyasminek, amit más elvár és elfogyasztunk 6487 féle ételt, amiből igazából csak 6484-et szeretünk. Együnk élvezettel, mert az evés is élvezeti forrás, élvezzük ki az ízeket – de a hangsúly az élvezeten van és nem az erőszakon. Le az erőszakkal!

 És senki nem fog kevésbé szeretni azért, mert nem eszünk meg mindenfélét, amit elénk raknak. Ez a dolog egyáltalán nem így működik. Ezek alapján engem tényleg mindenki utálna. Aztán mégsincs így. True story!

Ha szeretnél értesülni az új posztokról, iratkozz fel hírlevélre vagy kövesd facebook oldalamat!

Vadászat indul!

Az úgy van, hogy az ember szeret olyanokkal barátkozni, akikkel közös az érdeklődési kör. Lehet élvezni a közös hobbit, együtt űzni, beszélgetni róla, feltenni egymásnak a kérdéseket, bizonytalanságokat kitárgyalni. Velem is így volt, Mártival jól összebarátkoztunk és rájöttünk, hogy egy csomó mindenben hasonlóan gondolkodunk és az edzés meg az étkezés mennyire fontos szerepet tölt be mindkettőnk életében. Teltek, múltak az évek és egyszercsak arra jutottunk, hogy a hobbi ne legyen többé hobbi, hanem annál több. Jöttek a suttyomban elvégzett továbbképzések, könyvek beszerzése, tanulmányok olvasgatása, az e-bayről rendelés gyönyöreinek felfedezése, szóval okosodás minden formában. És aztán eldöntöttük, hogy közös úton szeretnénk járni, nem pedig külön-külön, úgyhogy létrejött a Health Hunter ötlete, ami egy kibővített táplálkozási tanácsadás felülete lesz. Sajnos (szerencsére?) egyikünk sem hisz abban, hogy valamit egyetlen módon lehet/kell kezelni, ezért lesz benne majd minden más is (nem tudjuk elhallgatni az egészség érdekében fontos edzés és lelki tényezőket), de főként étkezéssel kapcsolatos tanácsadás lesz.

SONY DSC

Mindketten régóta foglalkozunk étrendek írásával. Először csak saját magunk, majd közvetlen családtagjaink, barátaink számára készítettünk étrendeket, vagy adtunk változtatási javaslatokat, majd egyre tágabb körben kamatoztattuk az eddig megszerzett tudásunk és tapasztalatunk. Bízunk abban, hogy jobban megismerve Téged, hatékony és valódi segítséget nyújthatunk Számodra táplálkozásod megreformálásában!

Minden esetben közösen készítjük el a megrendelt étrendet, egymás munkáját “lektorálva” több szem, többet lát elv alapján. Így biztos lehetsz abban, hogy kettőnk tudásának legjavát kapod.

Kinek ajánljuk az étrendkészítést?

Annak:

aki szeretne egészségesebben és kiegyensúlyozottabban táplálkozni, figyelve arra, hogy minden nap biztosítsa szervezete számára a megfelelő mennyiségű makro- és mikrotápanyagot, ám a kezdeti lépésekhez némi útmutatásra van szüksége,
aki szeretne fogyni, formásodni vagy szálkásítani,
aki aktív sportolás mellett szeretne izomtömeget növelni
aki valamilyen ételallergiában vagy intoleranciában szenved
aki valamilyen speciális étrendet követ, vagy szeretne követni (egetáriánus, vegán, lúgosító, paleo)
aki inzulinrezisztens vagy cukorbeteg

Kinek nem ajánljuk az általunk készített étrendeket?

Annak:

aki türelmetlen és egy hét alatt akar újra beleférni a “lánykori ruháiba”, holott az ideális fogyás üteme heti 0.3 – 0.7 kg
aki egész nap csokit majszolva szeretne eredményt elérni (persze aszkétizmusra sem kényszerítünk senkit)
aki csodabogyóktól és fogyasztószerektől várja a segítséget
aki minimális mozgásra sem hajlandó egészsége megőrzése érdekében

Nem ígérjük, hogy könnyű lesz. A változás mindig stressz az ember számára és a pozitív hatások nem mindig mutatkoznak azonnal, így kitartónak kell lenned. Mi a szakmai tudásunkkal és a folyamatos pozitív megerősítésekkel tudunk Téged a változás útján terelgetni, de a munka oroszlán része akkor is a Tied!

Ezek vagyunk mi külön-külön:

mártiRákosi Márti vagyok.

Az élet sajnos nem volt velem túl kegyes, amikor az egészséget osztogatta. Glutén- és laktózérzékeny vagyok, valamint inzulin rezisztens. De talán pont ezeknek a nyavalyáknak köszönhetem, hogy bár nincs dietetikus végzettségem, az elmúlt 10 évben részletesen beleástam magam a táplálkozástudományba. A megfelelő étrend kikísérletezése során számtalan zsákutcába futottam. Voltam 42 kilós alultáplált és 55 kilós izomtalan, pufi kislány, de ennyi idő után úgy érzem, hogy sikerült egy jól követhető rendszert kialakítanom magamnak, amellyel energikus és egészséges vagyok, mindenféle gyógyszeres kezelés nélkül. Így könnyűszerrel hódolhatok a legfőbb szenvedélyemnek, a sportnak.
Jó néhány maratonnal a lábamban, fél éve úgy döntöttem, hogy kicsit más kihívásra van szüksége a testemnek, így az elmúlt fél évben főként konditermi erősítéseket végzek.

Célom, hogy lehetőség szerint minél több embernek segítsek a számára megfelelő étrend kialakításában. Hiszem, hogy itt nincsenek általánosságok és mindenkire ráhúzható igazságok. Egy étrend kizárólag személyre szabottan működhet megfelelően; természetesen bizonyos alapelvek betartása mellett. Valamint a sport iránti elkötelezettségem és lelkesedésem által minél több embert mozgásra sarkalljak.

nolyemiMióta az eszemet tudom, foglalkoztatott a kérdés, mit és mit ne együnk, mikor és miért fogyasszunk. Részletesen persze nem fogalmaztam meg azonnal a kérdéseket magamban, de tinédzserként kezdtem azzal, hogy olyat egyek, amitől fogyni tudok. Egyetemen olyat ételeket kellett ennem, ami mellett tudtam koncentrálni és erőt adott még akkor is, amikor dolgoztam suli mellett. Aztán jött a kérdés, hogy mit egyek, amitől az edzés is jobban megy. Voltak nehezítő tényezők (ételintolerancia, inzulinrezisztencia) és könnyítő körülmények (amikor nem magamnak kellett főznöm), de mindig jól meg kellett fontolnom, hogy mi kerüljön az asztalra.
Edzőként pedig nagyon sokszor kapom meg a kérdést a klienseimtől, hogy milyen élelmiszerek fogyasztásával tudnák leginkább megtámogatni a kitűzött céljuk elérését, illetve bizonyos betegségek mellett mire kell figyelniük az étkezések során. És bevallom, kíváncsi természet vagyok, igyekszem ezeknek a kérdéseknek mindig alaposan utánajárni.

A legtöbben fogyási céllal keresnek meg, de az egészen egyéni igények figyelembevételében is otthon vagyok (ételintolerancia, inzulinrezisztencia-kompatibilis étrend, lúgosító vagy vegán, esetleg vegetáriánus étrend, stb).

Ha szeretnél többet megtudni rólunk, figyeld facebook oldalunkat :)

Ajándékutalványt karácsonyra!

Vannak ismerőseim facebook-on, akik már nagyon durván karácsonyi lázban égnek, engem ez általában jóval később ér utol,  úgyhogy marha későn szoktam észbe kapni, hogy mi mindent kellett volna csinálni. Például szólhattam volna arról is, hogy karácsonyi ajándék is lehetek ám ;) Jó, nem feltétlenül én, hanem a szolgáltatásaim.

karácsonyi gif

Van egy csomó minden, ami jó lehet ajándéknak, ha valaki épp az egészséges életmód felé kacsingat, de esetleg sajnálja rá a pénzt vagy nem jut eszébe, hogy ilyen is van. Aki ilyesmit szeretne, kaphat fancy karácsonyi ajándékkártyát és jöhet vele hozzám tornázni vagy tanácsadásra, esetleg követheti a diétát, amit kitalálunk.

Karácsonyi kedvezményes dolgok is vannak, érdemes szerintem elgondolkozni ;)

Magánedzés – 3.000 Ft/óra 

(Pilates, gerinctréning, kondi, alakformálás, jóga alapú erősítés aka BodyBalance, kismama torna, szülés utáni regeneráló torna)

Három alkalmas bérlet – 9.000 Ft helyett 8.000 Ft

Öt alkalmas bérlet – 15.000 Ft helyett 12.000 Ft

Tíz alkalmas bérlet – 30.000 Ft helyett 23.000 Ft.

(Karácsonyi kedvezmény, hogy az alkalmakat nem kell ugyanannak az embernek lejárnia, fel lehet osztani a családtagok közt, külön kártyával igény esetén)

Otthoni edzésterv – 6.000 Ft, de most AJÁNDÉK magánedzés hozzá (3.000Ft lenne amúgy)

Mi ez? Megehetem? Meg fogom enni...

Mi ez?
Megehetem?
Meg fogom enni…

Személyre szabott étrend – 6.000-9.000 Ft helyett most minden variáció 6000 Ft.

Táplálkozási tanácsadás – 3.000 Ft  helyett most 2.500 Ft (nagyjából egy órás beszélgetés, kérdezz-felelek, étrend kielemzése, változtatásokra javaslatok, ki mit szeretne. Élőben vagy Skype-on)

LoveYourBelly tanfolyam – 8.000 Ft 

LoveYourBelly tanfolyam egyéniben 12.000 Ft helyett 10.000 Ft

Aviva tanfolyam – 8.000 Ft

Aviva tanfolyam egyéniben 10.000 Ft

Rendeléseket e-mailben lehet leadni, ahol tudunk egyezkedni, hogy milyen kártyára, kinek a nevére szóljon, meddig lehet felhasználni és egyebek. “Should you have any further questions, do not hesitate to contact us”

info (kukac) mozogjnoemivel.hu – szorgosan válaszolgatok az üzenetekre, válaszolok a kérdésekre karácsonnyal vagy nem karácsonnyal kapcsolatosan ;)

gift_wrap_ideas_orange