Vendégposzt: Mit nekem a nyers?

Eszterrel egy tanfolyamomon találkoztam, ahol mindig szóba kerül az étkezés és nem titkolta, hogy nemrég elhatározták, hogy kipróbálják a nyers étkezést. Azonnal lecsaptam rá, hogy mindenképpen szóljon majd arról, milyen hatással volt az egészségükre az új fajta étkezés. Aztán nem bírtam magammal, megkértem inkább, hogy írjon nektek egy kicsit a nyers étkezésről, mert én még annyira nem vagyok képben vele (remélhetőleg a hangsúly a még szón van és hamarosan elkezdhetem azt a sulit, ahol erről is szó lesz). Fogadjátok szeretettel Eszter hasznos gondolatait:

Megtisztelve érzem magam, amiért Noémi felkért, hogy írjak egy vendég posztot a blogjába, a nyers étkezésről. Már csak azért is, mert jó magam is még csupán ismerkedem a nyers konyhával, kb. 1 hónapja fogyasztok, fogyasztunk napi rendszerességgel nyers ételt, jellemzően vacsorára.

De talán éppen emiatt lehet érdekes, hogy mik a kezdeti tapasztalataim és meglátásaim a nyers ételekkel kapcsolatban.

Igyekszem minél többet olvasni a témában, a lehető legtöbb információt beszerezni, mert az már az első pillanatban látszik, amikor az ember elkezd kacérkodni a nyers evészet gondolatával, hogy itt bizony némi kreativitásra is szükség van ahhoz, hogy kellően változatos és ízletes ételeket alkossunk. Persze, ez igaz az összes többi fajta étkezésre is. :)

 raweating

Mi is az a nyers étkezés pontosan? Én mindenképpen többnek mondanám szimpla étrendnél, ez sokkal inkább egy életmód. Több irányzata van, köztük szigorúbb és kevésbé szigorú, de mielőtt nagyon UFO-nak gondolnánk a nyers, más szóval élő ételek fogyasztóit, megnyugtatok mindenkit, hogy valamilyen mértékben mindannyian nyers evők vagyunk. Legalábbis azok, akik időnként megeszünk egy-egy almát, banánt, paradicsomot, paprikát, stb., csak úgy nyersen. Tehát az első lépést szinte mindnyájan megtettük már, ami jó hír, ugye? :)

A nyers, vagy élő ételek tehát a zöld levelek, gyümölcsök, zöldségek és magvak – bár ettől még nem kell kismadárrá változni -, illetve csírák és csiráztatott gabonafélék (Figyelem! Gabonafélék kizárólag csiráztatva fogyaszthatók, máskülönben mérgezőek!). Vagyis növények, semmi állati eredetű alapanyag. Fontos még, hogy ezek az élő ételek nem esnek át hőkezelésen, tehát nem főzzük, sütjük, pároljuk meg őket. Egészen pontosan 43°C-nál magasabb hőmérsékletnek nem tesszük ki az ételeket – tehát 42°C-on aszalunk -, mert eddig a pontig tudják megőrizni magukban az életet, vagyis azokat a létfontosságú enzimeket és minden egyéb jótékony összetevőt (vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális zsírsavak, stb.), amelyekre a mi szervezetünknek is a legnagyobb szüksége van.

A teljesen állati eredetű-mentes étrend nálam egyedül a mézek miatt szenved csorbát, mert valahogy a mézeket nem vagyok hajlandó teljesen mellőzni. Véleményem szerint a magyar mézkultúra egyedülállóan sokszínű és túl azon, hogy a különféle mézek különféle ízeket is jelentenek, egyúttal számos egészségvédő és gyógyító tulajdonsággal rendelkeznek. Tehát nálam a méz marad, a többi állati eredetű ételféleség nélkül pedig köszönöm szépen, jól vagyok. :)

 lénárt gitta

Visszatérve még néhány mondat erejéig az enzimekre, Lénárt Gitta Élő ételek könyve c. kiadványában olvastam, hogy az ember adott mennyiségű enzimmel a szervezetében születik meg és ezek az enzimek az évek során csak fogyatkozni tudnak, újratermelődni nem. Ha a nem megfelelő étkezés miatt, az enzimjeinket arra pazaroljuk, hogy küszködjenek a megevett ételek lebontásával, megemésztésével, akkor nem, vagy csak alig jut arra enzim, hogy az immunrendszerünket, az egészségünket támogassa. Könnyebben betegszünk meg és nehezebben is gyógyulunk meg. Talán ez volt az a pont, amikor megértettem végre, hogy mit is jelent az a réges régi mondás: az vagy, amit megeszel.

you_are_what_you_eat_by_sebreg-d54q6gc

A nyers/élő ételek fogyasztásával nem terheljük pluszban az emberi szervezet enzimkészletét, hiszen a nyers ételek tartalmazzák azokat az enzimeket, amik a megemésztésükhöz, lebontásukhoz szükségesek, ezért a mi saját különbejáratú enzimkéink ráérnek végre gyógyítani a testünket, vagy megóvni a betegségektől, meg még minden egyébre, ami eredendően a feladatuk.

Talán az elméleti és tudományos háttérről ennyit, akinek felkeltette az érdeklődését, nagyon sok helyen utána tud olvasni a neten az élő ételek hatásainak.

Noémi szokta mondani, hogy a fokozatosság elvét igyekezzünk mindig betartani és ez természetesen a nyers étkezésre való teljes, vagy részleges átállásra is igaz. (Kivéve akkor, ha valamely súlyos egészségi probléma az azonnali átállást kívánja meg, de ezt a témát most nem szeretném tárgyalni.)

Hogy miért fontos itt a fokozatosság? Egyrészt azért, mert drágaszép szervezetünk nincs igazán hozzászoktatva a minőségi táplálékokhoz (többnyire legalábbis). Így ha az eddigi paprikáskrumpli, marhapöri, mákostészta, hamburger, vagy akár a már diétás(abb), de mégis feldolgozott élelmiszerekből álló étrendről holnaptól hirtelen átváltanánk az élő ételek fogyasztására, gyakorlatilag sokkot kapna a szervezet és ennek igen erős mellékhatásait is érzékelnénk. A fokozatos átállásnál is előfordulhatnak mindenféle, kellemetlen tünetek, előjöhetnek régi, vagy még nem tapasztalt fájdalmak, emésztési zavarok, bőrproblémák, ami mind mind a test belső tisztulásának jelei és mellékhatásai. És elmúlnak! (Ha nem, akkor természetesen orvoshoz kell fordulni.)

Másrészt pedig ez egy olyan, újfajta életmódot kíván meg az embertől, amit meg kell tanulni, bele kell rázódni, el kell sajátítani bizonyos konyhatechnikai fogásokat és alapszabályokat, és ugye ehhez is kell több-kevesebb idő.

raw-food-recipe-sandwich

Számunkra a legkönnyebben kivitelezhető volt a reggeli és a vacsora lecserélése nyersre, ebédre pedig továbbra is főtt, vegán ételeket fogyasztunk. Reggelente a friss gyümölcsök, gyümölcsturmixok, gyümölcs saláták a legjellemzőbbek nálunk, de mióta megtanultunk nyers lenmag kenyeret készíteni (a recept a neten megtalálható), azóta szendvicset is eszünk. Bár minden reggel valamilyen gyümölccsel indul. A vacsora pedig valami igazi nyers finomság, amit egyelőre még rendelni szoktunk többnyire és csak ritkábban készítjük mi magunk. A rendelés előnye, hogy a lehető legtöbbféle élő ételt megkóstolhatjuk így és változatosan is étkezünk. Fantasztikus, mennyi ízeket tapasztalok és őszintén meglep némelyik zöldségféle íze, hogy nyersen mennyire finom! A legnagyobb kedvencünk a különféle nyers pizzák, amit persze nem úgy kell elképzelni, mint a hagyományos pizzát. Az élő pizzalap különféle zöldségekből és magvakből készült aszalvány, a feltétek pedig friss zöldségek és fűszerek, különféle textúrában, vagy sajtkrém, ami kesudióból készül. Apropó kesudió! Ha nehezen mondasz le a sajtokról – mint mi is -, akkor a kesudiót imáidba foglalhatod, mert a legfinomabb nyers, növényi sajtok készíthetők kesudióból. :) (Bár a kesudió általában nem teljesen nyers, mivel a hántolásához forró gőzt alkalmaznak, de cserébe nagyon széleskörű felhasználást tesz lehetővé és rendkívül ízletes is.)

Általánosan elmondható, hogy ha az ételeink 70%-a nyers, élő étel, akkor már többet tettünk az egészséges és hosszú életért, mint amit bármilyen vitaminkészítménnyel, táplálékkiegészítővel valaha is el lehetne érni. Ebből is látszik, hogy nem is szükséges 100%-ban nyers ételekre váltani, de ha még 70%-nál is kevesebbet tudunk kényelmesnek és élhetőnek elfogadni, az is sokkal jobb és több a semminél. Én azt mondom, hogy próbáljunk minél többször és minél több nyers, élő ételt fogyasztani, de csak addig a pontig, ami még jól esik, amit nem büntetésnek élünk meg, máskülönben semmi értelme az egésznek.

Jó hír, hogy az élő ételek teljesen latkóz-, és glunténmentesek, illetve nem tartalmaznak finomított szénhidrátokat sem. A sok diétában üldözött banán, itt pl. egy támogatott és rendszeresen fogyasztott gyümölcs, hiszen sok értékes tápanyag mellett azt az amiláz enzimet is tartalmazza, ami a benne lévő fruktóz lebontásáért felel. (A szememben meg is dőlt ezzel, hogy cukorbetegek nem ehetnek banánt.) Nekem egyik kedvenc gyümölcsöm a banán, édesszájú lévén, és annak, aki idáig eljutott az olvasásban, jutalmul jöjjön a világ legegyszerűbb, de legfinomabb fagylaltjának ultra rövid receptje. :)

Nyers banán fagylalt: végy 1-2-3 érett banánt, karikázd fel vékonyan a meghámozott banánokat és alulfóliával, vagy sütőpapírral bélelt tálcán elrendezve a karikákat, tedd be a fagyasztóba 1-2 órára. Ha megfagyott, akkor szükséged lesz egy nagyobb teljesítményű turmixgépre, aprítógépre, vagy rúdmixerre (nekem ilyenből van extra nagy teljesítményű), amivel először is egy nem fagyasztott banánt turmixolj le, majd fokozatosan adagold hozzá a fagyasztott banánkaríkákat és addig turmixold, míg a kívánt fagyiállagot el nem éred. És készen is van!

Csokifagyi ugyanígy készülhet, csak a banánhoz adagoljunk egy kevés kakaóport. Ha jó érett banánból dolgozunk, akkor plusz édesítésre nincs is szükség, de ha mégsem lenne elég édes, turmixoljunk hozzá 1-2 szem datolyát (kimagozva).

A kakaóporról jó tudni, hogy általában nem nyers, mert a kakaóbabot pörkölik, mielőtt megőrölnék. Bioboltokban kapható nyers kakaópor is, amit én még nem próbáltam, de ami késik, az közeledik. :)

Ha nyers ételekre váltunk, akkor sem kell lemondanunk semmiről, mint az az eddigiekből is kitűnik, mert a hagyományos magyar, olasz, indiai, stb. ételeknek is van nyers változatuk. Ezek elkészítéséhez már jobbára aszalógépre is szükség van, amiből az átlagos, kereskedelmi forgalomban kapható 10-20 ezer forintos gépek sajnos nem a legmegfelelőbbek. A nyers evők által ajánlott aszalógép ára pedig kissé csillagászati, de szerintem érdemes rá gyűjteni és beruházni, mert ha tudunk aszalni, onnantól kinyílik a világ az ételek terén. Aszalással készíthetünk kenyeret, kekszeket, palacsintát (gyümölcslapot), pizzalapot, illetve természetesen aszalt zöldségeket és gyümölcsöket is. Eddigi tapasztalataim alapján valóban azt mondhatom, hogy a határ a csillagos ég, ami a változatosságot illeti.

Végül pedig néhány szót arról, hogy ezalatt az 1 hónap alatt, milyen változásokat vettem észre magamon, ami a részleges nyers étkezésnek tudható be. Az első és legkönnyebben észrevehető jele az élő ételek fogyasztásának természetesen az emésztési problémák megszűnése. Tizen-, huszonévesen hosszú időn át szenvedtem reflux betegségben, amelyet bő 10 évvel ezelőtt az akkori kineziológusom remekül kikezelt. De időnként azért azóta is volt gyomorégésem, ami a vegán étrend mellett is megmaradt. Egészen az elmúlt hetekig, mert a sok nyers, lúgosító hatású zöldség, rostdús táplálkozás teljes győzelmet aratott a gyomorégések felett. :)

Nekem ugyan korábban sem volt igazán problémám a wc-n az outputtal, de biztos vagyok benne, hogy akinél ilyen gondok vannak, a nyers ételek fogyasztásával rövid időn belül leszámolhat az ilyen jellegű zavarokkal.

Ezen a héten vettem észre, hogy az arcbőrőm is szebb, tisztább, fiatalabb lett, aminek 30 fölött már igazán nagy értéke van egy nő szemében. :)

Hab a tortán, hogy mennyiségre is kevesebb ételt fogyasztok, mert elég annyi is – ennek a mérleg örül a legjobban reggelente -, az evés utáni elnehezültséget, vagy álmosságot pedig kezdem teljesen elfelejteni. Nyers ételekből többnyire nem tudja túlenni magát az ember, hacsak nem olajos magvakból próbál jóllakni ebédre, ami eléggé meg tudja terhelni a gyomrot. :)

Természetesen még rengeteget tudnék írni a témában, de úgy gondolom, hogy ennyi is bőven elég bevezetésnek, gondolatébresztőnek. Akinek felkeltettem a figyelmét és kíváncsiságát az élő ételek iránt, könnyű szerrel válogathat a netes források, illetve könyvek és előadások között, amik segítségével jobban elmélyülhet a témában. Bízom benne, hogy egyre többen leszünk, akik beépítjük a nyers konyha remekeit mindennapjainkba és ezzel egy jobb, minőségibb, egészségesebb és teljesebb életet élhetünk!

 Szabó Eszter

Reklámok

Ami nekem megmaradt a Pareto-elvből

Nem sok képletre vagy névre emlékszem a középiskolai tanulmányaimból, de egy valahogy mégis megmaradt. Közgázon tanultunk a Pareto-elvről, aminek az eredeti jelentését időről-időre ellenőriznem kell emlékeztetésképpen, de a 80/20-as szabály mégiscsak mindig itt lebegett a szemem előtt. Mondjuk ahogy én használom, semmi köze nincs az eredetihez (vagy ha mégis, akkor ahhoz viszont az összes bölcsésszégemet be kell vetni, hogy levezessem – igen, közgázos vonalról indulva lettem bölcsész majd edző, kiszámíthatatlan vagyok).

Ami nekem megvalósult az életemben az az, hogy a nyolcvan és a húsz együtt pont százat ad ki. Száz százalékot. A napjaim 80%-ában egészségesen élek, a maradék 20-ban pedig… nos, nem feltétlenül. Itt sem arra kell gondolni, hogy belőve fetrengek a sártengerben és kiáltozom hülyeségeket, hanem inkább azt jelenti ez, hogy az életem 20%-ában megengedem magamnak az “eltévelyedést”, hogy ne kontroll szerint éljek, étkezzek, hanem élvezetből.

Hogy mit jelent ez nálam? Azt, hogy _elméletileg_ nem eszem fehér lisztet és cukrot, de tejterméket és tojást sem, húst is viszonylag ritkán, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kilengéseim. Csökkentem a gluténes ételek mennyiségét is, amennyire csak lehet. De nem csinálok fesztivált abból, hogyha épp vendégségben vagyok, akkor mit egyek, hogy vigyek-e magamnak külön kaját vagy sem. Megeszek én mindent, amit egészségesnek és finomnak találok, még ha az “elméletilegnemeszem” szabályomba nem is feltétlenül fér bele. Mert időnként belefér (nekem, mert nem vagyok allergiás/intoleráns/cukorbeteg/stb), de attól még nem napi szinten lazítok a szabályokon. Szombaton például nagyon hosszú munkanap volt megint, amibe eleve úgy kezdtem bele, hogy előző este is 11-ig dolgoztam, úgyhogy kellett a turbósítás, meg is leptem magam egy Óriás (!) Túró Rudival. Igen, cukor is és tejtermék is van benne. De akkor igazán jól esett <3 Sőt, tegnap némi camambert-t is ettem. Mondjuk meg is lett a böjtje, mert cuki kis pattanások nőttek a fejemre, de holnapra elmúlik majd.

De úgy gondolom, ezek a dolgok beleférnek. Ezek a kis csalások segítenek abban, hogy ne törjön ránk a bármit-ide-nekem-azonnal hangulat a sok önsanyargatástól. Ha az a célunk, hogy egészségesek legyünk vagy hogy lefogyjunk egy kicsit, nem pedig betegség miatt van szükség a diétára, akkor ezek szerintem beleférnek, sőt, megkönnyítik az egész folyamatot. Lelkileg könnyebb lesz az egészet elviselni. Főleg, mivel az lenne a lényeg, hogy az egészséges táplálkozást életünk végéig folytassuk, ne csak kampányszerűen, életünk végéig viszont nem lehet önsanyargatni. Ha valamit megkívánunk, időnként valóban belefér.

Amikor étrendet írunk vagy csak kajás tanácsadós elbeszélgetés van, akkor is szoktam javasolni a 20%-ot. Ha nem is így számokba foglalva, de azt, hogy lehet eltérni a kötelezőtől (persze ez mindig a céloktól és egészségi állapottól függ, de ha “csak” az egészséges test és lélek a cél és/vagy lefogyni egy kicsit, akkor simán bevállalható).

Vallomások sora ez itt ma, el is árulom az én gyengéimet:

– csokoládé: csokoládé és egy kis csokoládé. Gombóc Artúr semmi hozzám képest, mindenféle csokit szeretek és szoktam is enni belőle. Sőt, múltkor az egyik vendégemtől kaptam igazi belga csokoládét. Not bad, not bad. Egy-egy sor csokoládé nálam olykor-olykor simán belefér.

– sajt:  ez az a tejtermék, ami leginkább hiányzik, a jó kis melegszendvics vagy kis pizza sajttal a tetején (itthon szoktunk sütni időnként, úgyhogy az összes többi hozzávaló egészséges), vagy rakott ételeknél. Úgyhogy időnként szoktam is fogyasztani és mázli, de feltűnt, hogy sült állapotban nem fáj tőle a gyomrom. Szendvicshez időnként még egy kis kecskesajt is belefér. Mondjuk mostanában kezdtem felfedezni a növényi sajtok világát, évekig tiltakoztam, mű dolognak tartottam és eldöntöttem, hogy tuti nem finom. De, vannak elég finomak is, úgyhogy ennyivel is könnyebb lehet az élet ;)

– anyukám sajtos-tejszínes csirkemell kombinációja. Best evör.

lencsés tészta/tésztás lencse sajttal a tetején

lencsés tészta/tésztás lencse sajttal a tetején

És amikor vendégségben vagyok, nem kérdezem, hogy vajon van-e tojás a fasírtban, bár ha én készítem mindig kihagyom belőle. Ha vendégségben vagyok, megeszem a tejszín alapú krémleveseket, bár itthon mindig kókusztejjel készítem őket. Sőt, gyrost meg falafelt is szoktam enni, amikor útközben él az ebédidő. És hát azokban fehér liszt is van (Bár tudtátok, hogy a Hummus Barban lehet barna pitában is kérni a falafelt? Oké, nem teljesen barna, de egy fokkal jobb, mint a fehér lisztes verzió), joghurt öntet is, meg dolgok, amikről nem is akarjuk tudni, hogy mik :)

Nade nem csak kajában lehet ám érvényesíteni a 20%-ot ;) Van olyan, hogy nem edzek, pedig erről aztán mindenki azt gondolja, hogy sosenem lógom el. De igen, akad ilyen is. Mondjuk nem “lógásnak” hívom, hanem észérvekkel megmagyarázott kihagyásnak ;) Van, amikor jobb nem edzeni, van, amikor jobb nem megmozdulni, amikor a passzív pihenésre nagyobb szükség van, mint az edzésre. Nem mindig, de előfordul. Van olyan, hogy egy edzésen sem adok bele mindent, mert aznap épp annyira futja. Semmi baj, a maradék 80%-ban viszont maxon vagyok. Belefér.

A 20%-os lelazulást még ergonómiában is ki tudom használni. Nem mindig ülök tökéletesen (mondjuk ennek hamar meg is van a böjtje), nem mindig keresem-kutatom a legjobb ülőalkalmatosságokat. Sőt. Amikor gerinces tanácsadás tartok, mindig elmondom a magassarkú cipő viselésének hátulütőit, de ettől még időnként én is magassarkúban csámpázom erre-arra. A hétköznapokban “játszósban” vagyok, lapos talpú cipőben, csizmában, szandálban, de ha “kimenő” van, előkerül a tűsarkú is. Na bumm.

o s t e l l a  b i s t r o

Attól, hogy megvannak ezek a kis csalások, hogy 20%-ban nem vagyok szabálykövető, a maradék 80%-ban törekszem az egészséges életmódra. A helyes étkezésre. A megfelelő mennyiségű (!) és minőségű mozgásra. Hogy jó széken üljek és gerincbarát matracon aludjak. Hogy a cipőm kényelmes legyen, hogy a bőrömet védjem a napsütés káros sugaraitól. De bármikor közbejöhet valami. Vagy az események alakulnak úgy, hogy kilengés lesz belőle vagy nekünk van belső igényünk arra, hogy kicsit pihentessük a szabálykövetést. Nem dől össze ettől a világ.

Ettől még egészségesek lehetünk. Mérték az érték. 

Te hol engedsz egy kicsit a szabályokból? Mikor lazítasz, amikor már nagyon-nagyon ki vagy borulva, hogy jajjmiértnemlehet vagy inkább rendszeres a “lógás” és megelőzöd az ilyen érzéseket?

A növényi fehérjeporok “szerintem”

Soha nem gondoltam volna, hogy valaha a fehérjeporokról fogok írni. Én, aki totálisan elleneztem a fehérjét. Aztán rájöttem, hogy néha nem árt, ha élünk az ilyen étrendkiegészítők adta lehetőségekkel. Persze még mindig döbbenten állok azelőtt, hogy milyen mennyiségben képesek egyesek fogyasztani, illetve nem csak a fehérjeport, hanem még egy kis L-karnitin, BCAA, HCA, CLA, ABC, zsírégetők, glutamin, glutaez, glutaaz, mindenféle, amiről leginkább csak tanultam, de soha még csak el sem gondolkoztam azon, hogy kipróbáljam. Merthogy nem élek olyan életet, nem edzek annyit, hogy szükségét érezzem ezeknek. Nade nem is ez a lényeg most, hanem a fehérjék.

seems legit fehérjepor

Jött az az idő, amikor egy icipicit (értsd: irreálisan) sokat edzettem: órákat tartottam, saját magamnak edzettem, hobbiból, társasági eseményként is edzeni jártunk, kicsit intenzív volt az élet. Ekkor jött el az az idő, hogy muszáj volt valahogy extra fehérjét bevinni a szervezetembe, mert kajával képtelen voltam rá. Ki is próbáltam a világ legfinomabb fehérjéjét, a Scitec egyik csokis fehérjeporát. Mintha forrócsokit innék, tiszta nasi volt. Aztán próbálkoztam BioTech-es fehérjével is, amitől kiütéses lettem (maradnom kellett volna a csokisnál, nem bedurvulni holmi joghurtos meggyesre), úgyhogy itt fel is függesztettem a fehérjefogyasztást.

Később jött az az időszak az életembe, amikor a növényi eredetű táplálék egy kicsit előtérbe került, úgyhogy újabb próbálgatós időszak következett. Egészségügyi okokból döntöttem úgy, hogy növényi fehérjével próbálkozom. Nem, nem olyan jó a felszívódása, mint az állati eredetűnek. Nem, nem is olyan finom, mint a szuperül felturbózott, nasinak is beillő lifetiltes csokiskeksz ízesítésű fehérje. De annál sokkal többet ér az ebből származó fehérje, mintha semmit sem fogyasztanék. És a fehérjét nem az ízéért kell fogyasztani, az már csak bónusz, ha nem rossz ;)

Háromféle növényi fehérjét próbáltam ki eddig, sorolom is mindjárt őket. Meg véleményezem. Az első volt az Absorice, ebből többfélét is próbáltam, nem az első doboznál járok, a többi már csak extra. Nézzük szépen sorban:

Vegabond – vegán fehérjepor (kakaós)

2 (2)

Íze: nagyon kakaós, az én ízlésemhez képest nem elég édes

Oldódása: tökéletesen oldódik, könnyű elkeverni és az edénybe sem ragad bele

Előnyei:

– annak ellenére, hogy szerintem nem elég édes, határozottan finom. Ha teszek bele egy kis édesítőt, akkor kifejezetten jó, zabkásába keverve talán ez ízlik a legjobban, egészen csokikrémes hatása van

– könnyen beszerezhető. Én az egészségbolt.hu-ról rendeltem, pikk-pakk megérkezett és 5000 Ft felett ingyenes a házhozszállítás, úgyhogy a lábam sem kellett kitennem érte a lakásból (és itt azért könnyű ennyi pénzt elkölteni) – oké, szerettem volna linkelni, de épp nem rendelhető

Hátrányai:

– nem elég édes (tudom, szubjektív vélemény)

– a tasakot elég erősen kell feszegetni nyitáskor, de ezt akár előnynek is vehetném, mert jól záródik, nem veszít az aromájából, nem levegőzik állandóan (plusz nekem van fehérjés bödönöm, amikor nem videózom, abból szoktam kanalazni)

– nem jár hozzá mérőkanál


Absorice – csokis, vaníliás

1 (2)

Íze: Ez volt az első növényi fehérje, amit kóstoltam. Hát, el kell ismerni, hogy nem olyan krémes, nem olyan csokiszerű mint a tejsavó alapú készítmények, de számomra meglepetés volt, mert rossznak sem mondanám az ízét (ja, mert előtte mindenhol negatív kritikákat olvastam, hogy mennyire nem finom). Önmagában fogyasztva szerintem teljesen vállalható íze van, én még finomnak is találom, viszont sütibe sütve nekem nem jön be, ott fura ízt érzek. Nem ehetetlen, de önként még egyszer nem sütök vele. Zabkásába, “tejberizsbe” viszont finom.

A vaníliásat is kipróbáltam, nekem ez annyira nem ízlett, illetve a gyomromnak nem tetszett az aroma (érzékeny gyomrom van, szóval ez nem jelenti azt, hogy bárki másnak gondot okozna), úgyhogy ez nem lett tuti befutó. De ismerek olyat, aki viszont pont a vaníliásra van rákattanva.

Oldódása: Nem éppen zökkenőmentes. A videóban is látjátok majd, hogy elég nehézkesen oldódik. Oké, amikor nem kis pohárban keveri az ember, akkor kicsit jobb a helyzet, de tény, hogy kicsit nehezebben oldódik, plusz az edény szélére is hajlamos egy kicsit ráragadni. Vagy lehet, csak én vagyok maximalista, de mindig ki kell öblítenem vízzel, hogy ne vesszen semmi kárba. Rendes shakerben azért jobban oldódik.

Előnyei: 

– könnyen beszerezhető (online megrendelve vagy simán csak boltba besétálva is megvásárolható, szóval akkor sem kell pánikba esni, ha hirtelen elfogy és másnap kell az új doboz)

– többféle ízben is kapható

Hátrányai:

– az oldódása lehet talán hátrány

– nem jár hozzá adagolókanál

Énproteinem: Vegan Blend 

3 (2)

Ezt igazából csak azért próbáltam ki, mert egyik ismerősöm áradozott róla, hogy még az Absorice-nál is finomabb. És tényleg. Ebből is a csokisat próbáltam ki, de nem bántam meg egyáltalán. Növényi fehérjéhez képest kifejezetten finom, “selymes”, jól oldódik és többféle közegben is jól viselkedik. Zabkása készítésekor egy kicsit kevesebb vizet vesz fel, mint mondjuk az Absorice, úgyhogy még kómás reggeleken, félálomban is jól el lehet találni a megfelelő mennyiséget. Önmagában is finom, zabkásában is, édesítő nélkül is, tejberizsben is (én kókusztejjel szoktam készíteni) kis meggyel vagy málnával. A kedvencem (amilyen recepttel mindig adós vagyok, de majd egyszer, majd egyszer…) hajdinakásában.

Íze: finom, édesítés nélkül is jó íze van, “nasi” kategóriába is sorolnám

Oldódása: könnyen oldódik, csomómentesen (bár ezt a videó alapján úgysem hiszitek el majd nekem), a pohárból is könnyen kiönthető, nem ragad sok cucc a falára

Előnyei:

– az íze

– nagyobb kiszerelésben kapható, ezért végre jár mellé adagolókanál is (az egy kilóshoz és a két és fél kilóshoz is)

Hátrányai:

– egy helyről rendelhető Magyarországon, a személyes átvétel elég körülményes, házhozszállítás pedig csak 30.000 Ft felett ingyenes, illetve eddig kétszer rendeltem, mindkétszer várni kellett, mert épp nem volt raktáron, úgyhogy egy hetet tuti rá kell számolni, hogy megérkezzen. De ha már itt van, akkor minden szép és jó <3

Készítettem egy kis videót, amiben megpróbáltam bemutatni, hogy milyen is az oldódása az egyes fehérjéknek. Átlátszó pohárban kevergettem kiskanállal, úgyhogy nem a legtutibb az oldódás, de ha normális edényben keverjük, akkor azért jobb szokott lenni a helyzet ;) A Vegabondos sötétebb, kakaósabb, az Absorice a videóban vaníliás, a végén pedig a Vegan Blend megint csokis, tiszta Nesquick fíling.

Maradok a növényi fehérjéknél és akármennyire is bele-beleszagolnak szuperédes LifeT!lt és Scitec fehérjéhez szokott egyedek és fintorognak, hogy az nyehh, nem finom, szerintem igenis jó íze van (próbáltam már alig tejsavó + növényi mixet, na, az olyan volt, hogy a végén kidobtam, szóval én sem eszem meg azért mindent). És van különbség a három közt. A Vegan Blend ízlik a legjobban, bár a Vegabondot meg szuper krémesre lehet keverni és zabkásában kifejezetten finom, ha adok hozzá édesítőt. És mindkettő jól oldódik, könnyen keveredik, nem kell órákig bénázni, hogy csomómentes legyen. Sütiben ezeket nem próbáltam, mert nagyon ritkán sütök fehérjés sütit.

Nos, én ezeket fogyasztom, ezeket tartom egészségesnek. Mértékkel. Nem használom étkezések kiváltására. Nem használom minden étkezésnél turbózásra. Nasipótlóként sem iszogatom. Nem teszem süteményekbe* és liszt helyett sem jut eszembe ezeket használni. Csak mértékkel, ésszel, hogy jó legyen. Edzés után (saját edzésem, ami az én edzettségi szintemhez van igazítva, nem amiket tartok) szoktam egy adagot fogyasztani, illetve a reggeli zabkásámba is teszek fél adagot, hogyha éppen azt eszem. Nem viszem túlzásba, de már nem is ellenzem. Van, hogy az ember nem tud máshogy elegendő fehérjét bevinni a táplálékkal – nem eszem tojást, tejterméket is 2-3 hetente 1-2 vékony szelet sajt formájában, húst sem eszem minden nap, úgyhogy szükségem van ennyi edzés mellé némi kiegészítésre. És a hangsúly a kiegészítésen van, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás része lehet a fehérjepor, nem pedig a hiányos táplálkozás ellensúlyozására kell fogyasztani.

Ti fogyasztotok fehérjeport? Ha igen, milyet, növényit vagy állatit? Mi alapján választottátok ki, amit választottatok? 

*nem ellenzem (már) a sütibe sütését a fehérjéknek, ha beleillik az étrendbe, a makrókba, vagy mondjuk egy edzés utáni szénhidrát és fehérjepótlásra készített muffin nagyon hasznos tud lenni, de nem tartom jó ötletnek, amikor valaki ilyen sütiken él és megnyugtatja a lelkét azzal, hogy ez egészséges.

Tipikus Flammeres visszatér! Inzulinrezisztencia kompatibilis menü tejmentes verzióban

Emlékeztek, milyen jó kis menüt kaptunk novemberben Vikitől? Tele csupa-csupa finomsággal, ami egészséges is. Most tovább szűkítettük a kört, nemcsak egészségesek az ételek, nem csak az inzulinrezisztencia diéta elvárásainak felelnek meg, de még tejmentesek is! És azt említettem már, hogy finomak is? :) És a kedvencem, a lencse is el van rejtve benne. Meg a zabpehely. És a mandula. Mondom én, csupa-csupa jóság!

Reggeli: 100% teljes kiőrlésű tönkölykenyér

flammeres reggeli tonkolykenyer

Szerintem ez bármilyen feltéttel finom, de az én idei kedvencem a fokhagymás padlizsánkrém. Szerintem azzal tuti finom lenne. Vagy cukkinikrémmel. Sőt, zakuszkával is. Túl sok itt a lehetőség :)

Tízórai: Zabpelyhes cookie mandulával és aszalt meggyel + gyümölcs

flammeres tizorai

Ez a recept nekem nagyon nem tetszik, ugyanis tegnap voltam Auchanban, 10 perce adtam le a tesco online-ban a rendelést és egyik alkalommal sem került a kosaramba aszalt meggy. Pedig ez tutira MUST HAVE!

Ebéd: Hagymás csirkemáj gerslivel

flammeres ebed csirkemaj gerslivel

A gersli volt az az étel, amit amiatt kóstoltam meg először, mert IR diétába kezdtem. Nosztalgikus. Ez a fajta köret az első “új” köretek közt volt, amikor kibővítettem a szokásos rizs-kuszkusz-bulgur-krumpli-pároltzöldség köretvariánst az életemben. A gersli jó, a gerslit mindenkinek ki kell próbálnia!

Uzsonna: Mandarin

mandarin

Vacsora: Paradicsomos-lencsés egytál

flammmeres vacsora paradicsomos_lencses_egytal_01

Lencse. A lencse a legeslegkedvencebbem a hüvelyesek közül. Eleinte azzal üldöztem állandóan a családot, hogy legyen lencsefőzelék. Aztán lett lencsepüré itthon. Aztán lencsés tészta. És most ezt a lencsés egytálételt is tutira ki kell majd próbálnom!

Nektek hogy tetszik ez a menü? Végigpróbálnád? Csak szólok, hogy lesz még egy-két ilyen menü. Flammeres is és Noémis is. Mit szóltok hozzá? Milyen menü legyen? Én már válogatom az enyémet, az első menü, amim lesz, a “ha időmilliomos lennék” munkacímen fut jelenleg. De becsszó lesz egyszer más koncepció is ;)

Tejmentes napokon ti mit szoktatok fogyasztani?

Ha tetszettek a receptek, kövesd a Tipikus Flammerest facebook-on vagy egyenesen, élőben a blogon ;)

Ha szeretnél értesülni az új posztokról, iratkozz fel hírlevélre vagy kövesd facebook oldalamat!

Vadászat indul!

Az úgy van, hogy az ember szeret olyanokkal barátkozni, akikkel közös az érdeklődési kör. Lehet élvezni a közös hobbit, együtt űzni, beszélgetni róla, feltenni egymásnak a kérdéseket, bizonytalanságokat kitárgyalni. Velem is így volt, Mártival jól összebarátkoztunk és rájöttünk, hogy egy csomó mindenben hasonlóan gondolkodunk és az edzés meg az étkezés mennyire fontos szerepet tölt be mindkettőnk életében. Teltek, múltak az évek és egyszercsak arra jutottunk, hogy a hobbi ne legyen többé hobbi, hanem annál több. Jöttek a suttyomban elvégzett továbbképzések, könyvek beszerzése, tanulmányok olvasgatása, az e-bayről rendelés gyönyöreinek felfedezése, szóval okosodás minden formában. És aztán eldöntöttük, hogy közös úton szeretnénk járni, nem pedig külön-külön, úgyhogy létrejött a Health Hunter ötlete, ami egy kibővített táplálkozási tanácsadás felülete lesz. Sajnos (szerencsére?) egyikünk sem hisz abban, hogy valamit egyetlen módon lehet/kell kezelni, ezért lesz benne majd minden más is (nem tudjuk elhallgatni az egészség érdekében fontos edzés és lelki tényezőket), de főként étkezéssel kapcsolatos tanácsadás lesz.

SONY DSC

Mindketten régóta foglalkozunk étrendek írásával. Először csak saját magunk, majd közvetlen családtagjaink, barátaink számára készítettünk étrendeket, vagy adtunk változtatási javaslatokat, majd egyre tágabb körben kamatoztattuk az eddig megszerzett tudásunk és tapasztalatunk. Bízunk abban, hogy jobban megismerve Téged, hatékony és valódi segítséget nyújthatunk Számodra táplálkozásod megreformálásában!

Minden esetben közösen készítjük el a megrendelt étrendet, egymás munkáját “lektorálva” több szem, többet lát elv alapján. Így biztos lehetsz abban, hogy kettőnk tudásának legjavát kapod.

Kinek ajánljuk az étrendkészítést?

Annak:

aki szeretne egészségesebben és kiegyensúlyozottabban táplálkozni, figyelve arra, hogy minden nap biztosítsa szervezete számára a megfelelő mennyiségű makro- és mikrotápanyagot, ám a kezdeti lépésekhez némi útmutatásra van szüksége,
aki szeretne fogyni, formásodni vagy szálkásítani,
aki aktív sportolás mellett szeretne izomtömeget növelni
aki valamilyen ételallergiában vagy intoleranciában szenved
aki valamilyen speciális étrendet követ, vagy szeretne követni (egetáriánus, vegán, lúgosító, paleo)
aki inzulinrezisztens vagy cukorbeteg

Kinek nem ajánljuk az általunk készített étrendeket?

Annak:

aki türelmetlen és egy hét alatt akar újra beleférni a “lánykori ruháiba”, holott az ideális fogyás üteme heti 0.3 – 0.7 kg
aki egész nap csokit majszolva szeretne eredményt elérni (persze aszkétizmusra sem kényszerítünk senkit)
aki csodabogyóktól és fogyasztószerektől várja a segítséget
aki minimális mozgásra sem hajlandó egészsége megőrzése érdekében

Nem ígérjük, hogy könnyű lesz. A változás mindig stressz az ember számára és a pozitív hatások nem mindig mutatkoznak azonnal, így kitartónak kell lenned. Mi a szakmai tudásunkkal és a folyamatos pozitív megerősítésekkel tudunk Téged a változás útján terelgetni, de a munka oroszlán része akkor is a Tied!

Ezek vagyunk mi külön-külön:

mártiRákosi Márti vagyok.

Az élet sajnos nem volt velem túl kegyes, amikor az egészséget osztogatta. Glutén- és laktózérzékeny vagyok, valamint inzulin rezisztens. De talán pont ezeknek a nyavalyáknak köszönhetem, hogy bár nincs dietetikus végzettségem, az elmúlt 10 évben részletesen beleástam magam a táplálkozástudományba. A megfelelő étrend kikísérletezése során számtalan zsákutcába futottam. Voltam 42 kilós alultáplált és 55 kilós izomtalan, pufi kislány, de ennyi idő után úgy érzem, hogy sikerült egy jól követhető rendszert kialakítanom magamnak, amellyel energikus és egészséges vagyok, mindenféle gyógyszeres kezelés nélkül. Így könnyűszerrel hódolhatok a legfőbb szenvedélyemnek, a sportnak.
Jó néhány maratonnal a lábamban, fél éve úgy döntöttem, hogy kicsit más kihívásra van szüksége a testemnek, így az elmúlt fél évben főként konditermi erősítéseket végzek.

Célom, hogy lehetőség szerint minél több embernek segítsek a számára megfelelő étrend kialakításában. Hiszem, hogy itt nincsenek általánosságok és mindenkire ráhúzható igazságok. Egy étrend kizárólag személyre szabottan működhet megfelelően; természetesen bizonyos alapelvek betartása mellett. Valamint a sport iránti elkötelezettségem és lelkesedésem által minél több embert mozgásra sarkalljak.

nolyemiMióta az eszemet tudom, foglalkoztatott a kérdés, mit és mit ne együnk, mikor és miért fogyasszunk. Részletesen persze nem fogalmaztam meg azonnal a kérdéseket magamban, de tinédzserként kezdtem azzal, hogy olyat egyek, amitől fogyni tudok. Egyetemen olyat ételeket kellett ennem, ami mellett tudtam koncentrálni és erőt adott még akkor is, amikor dolgoztam suli mellett. Aztán jött a kérdés, hogy mit egyek, amitől az edzés is jobban megy. Voltak nehezítő tényezők (ételintolerancia, inzulinrezisztencia) és könnyítő körülmények (amikor nem magamnak kellett főznöm), de mindig jól meg kellett fontolnom, hogy mi kerüljön az asztalra.
Edzőként pedig nagyon sokszor kapom meg a kérdést a klienseimtől, hogy milyen élelmiszerek fogyasztásával tudnák leginkább megtámogatni a kitűzött céljuk elérését, illetve bizonyos betegségek mellett mire kell figyelniük az étkezések során. És bevallom, kíváncsi természet vagyok, igyekszem ezeknek a kérdéseknek mindig alaposan utánajárni.

A legtöbben fogyási céllal keresnek meg, de az egészen egyéni igények figyelembevételében is otthon vagyok (ételintolerancia, inzulinrezisztencia-kompatibilis étrend, lúgosító vagy vegán, esetleg vegetáriánus étrend, stb).

Ha szeretnél többet megtudni rólunk, figyeld facebook oldalunkat :)