Akarszrólabeszélni? avagy nőgyógyászati betegségek a pszichológus szemével

 Igyekszem minél többször hangsúlyozni az óráimon, tanfolyamaimon, hogy ha valami gond van, akkor érdemes minél több irányból megközelíteni azt, nem lehet mindenre megoldás _csak_ a torna, csak a mozgás, csak az étrend, csak ez, csak az. Több irányból kell támadni, hogy aztán tutibiztos véget vessünk a problémá(k)nak. Aviva tornán (de táplálkozási tanácsadáson is előfordul) nagyon sokszor elhangzik, hogy a lelkünket is ápolni kell, hiszen nagyon sok betegség lelki eredetű. Ugyanúgy, ahogy nekiállunk tornázni, az étkezésre jobban odafigyelni, orvoshoz, természetgyógyászhoz, reflexológiára, ilyen-olyan kezelésekre járunk, fontos, hogy a lelkünknek is szenteljünk némi figyelmet. Az oké, hogy ép testben ép lélek, de vajon fordítva ez nem igaz? ;) Kevés vagyok én ahhoz, hogy szépen leírjam, miért is fontos segítséget kérni és pszichológushoz fordulni, ezért megkértem Láng Nóri majdnemvégzős pszichológushallgatót, hogy írjon nektek pár fontos gondolatot. Olvassátok sorait szeretettel:

Amikor az ember úgy dönt, hogy több figyelmet szeretne fordítani az egészségére, akár testedzés, akár helyes táplálkozás formájában, mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a test és a lélek egy egységet képez, tehát egyik oldalunkat sem tudjuk úgy megszólítani, hogy a másikra az ne legyen hatással. Elég csak egy egyszerű példával élve egy diéta elkezdésére gondolni. Elsősorban a testünkre szeretnénk hatást gyakorolni vele, de elkerülhetetlen, hogy lelkileg is befolyásoljon minket: kitartásra van szükség, különösen a mélypontoknál, és mindvégig elengedhetetlen a motiváció, és siker esetén önbizalmunk erősödése is jutalmul jár, hogy képesek voltunk véghezvinni, amit elterveztünk. Bár csak az alakunkat szerettük volna formálni, a végén a személyiségünk is gazdagodott.

pszi 01

Ennél még fontosabb szerepet kap a lélek ápolása, ha testi betegség ér el minket. A nyugati orvoslás alapvetően szomatikus szemléletű, azaz elsősorban a fiziológiai tünetek kezelését preferálja, többek között gyógyszerekkel. Az orvosoknak sem idejük-energiájuk, sem megfelelő képesítésük sincsen ahhoz, hogy a testi panaszok mellett a hozzájuk forduló betegek lelki problémáit is figyelembe tudják venni. Ezért nem lehet hibáztatni őket, ám a pszichológia szerepe a betegségek kezelésében letagadhatatlan. Nem szükséges egyből a kineziológiára vagy a természetgyógyászatra gondolni, mint alternatív módszerek: létrejöhet az orvostudomány és a pszichológia egy olyan együttműködése, amely elősegítené, hogy a gyógyszeres kezelésekre nem javuló betegek esetében lehetőség nyíljon foglalkozni a páciens személyes életével, lelki problémáival, hiszen nagy eséllyel ott fog rejtőzni a megoldás kulcsa. Ez az imént szemléltetett példa a pszichoszomatikus gyógyítás rövid összefoglalója: a testi betegségek kezelése a lelki élettel való kölcsönhatások figyelembe vételével. Ez a szemlélet még csak gyerekcipőben jár a nyugati orvoslásban, ám már azzal is sokat tehetünk magunkért, ha testi panasz esetén nem csak bekapunk egy tablettát vagy időpontot kérünk az orvosunktól, hanem kicsit belefé tekintünk: hogy vagyok? Minden rendben van az életemben mostanság? Mit jelez a szervezetem ezzel a tünettel?

Amennyiben pedig egy régóta fennálló egészségügyi problémánk van, amivel esetleg több orvost is megjártunk sikertelenül, mindenképp érdemes kicsit elmélyedni a betegség lelki oldalában. Ez halmozottan igaz a női egészségügyi problémákra, kezdve a menstruáció elmaradásával, PCOS-el, hormonproblémákkal. Ezek sajnálatos módon egyre gyakoribbak a fiatal nők körében, többen is e betegségek miatt döntenek úgy, hogy megkísérlik az egészséges életmódot, például a glutén-, laktózmentességet, vagy a csökkentett szénhidrát-tartalmú diétát. Ez már mindenképpen haladás, azonban a női egészség problémái nagyobb figyelmet és odafordulást igényelnek, hiszen egy nagyon érzékeny témáról van szó: ide tartozik az anyaság, a szexualitás, de a szerelem és a párkapcsolat problémaköre is. Nőiségünknek számos arca van, és ha éppen testünknek ezt az értékes elemét képező részével akad panaszunk, az jelentheti azt is, hogy a fenti szerepek egyikével állunk konfliktusban.

pszi 02

Felmerülhet a kérdés, mi az oka ennek a kiemelt érzékenységnek? A nőiség a történelem kezdete óta magában hordozza az elfojtás mechanizmusát: csodálatos feladataink mellett a női szerepek régen egyértelműen együtt jártak az engedelmességgel és problémáink, szükségleteink háttérbe szorításával. Nem mindig volt rá lehetőség az adott társadalmi légkörben, hogy egy nő kifejezze nemtetszését, esetleg egészségügyi, netán lelki problémáit felvállalhassa – ezért a gyengébbik nem természetéből adódóan hajlamos az elfojtásra. Kissé szomorú módon ugyanakkor olykor éppen, hogy a nőknek lenne nagyobb szüksége arra, hogy segítséget kérhessenek, hogy kiadhassák magukból a problémáikat, és ne kelljen szégyenkezniük. Tudatosítani kell magunkban, hogy az óta fordult a világ, és már csak történelmi örökségünk része az elfojtás szükségessége: nyugodtan fordulhatunk segítségért, lehetünk gyengék, lehetnek problémáink, nem kell szégyenkeznünk.

pszi 03

Éppen ezért, ha egy női egészségügyi problémával holtpontot érünk a hagyományos orvoslásban, ne féljünk irányt váltani, és pszichológushoz fordulni, vagy akár csak kicsit visszavonulni a külvilágtól, és befelé figyelni egy darabig, csak magunkkal foglalkozva. Ne tartson vissza minket az a tévhit, hogy csak az elmebajosok járnak pszichológushoz: egy lelkileg egészséges embernek is gazdagíthatja az életét egy rövidebb terápia, amely számos dologra rá tudja ébreszteni. Manapság, az egészséges életmód és a fittness elterjedésével egyre nagyobb teret kapnak az olyan 21. századi, főként nőket érintő betegségek, mint a kóros testképzavar, anorexia, bulimia, vagy akár csak az állandó frusztráció és a testünkkel való elégedetlenség. Sajnálatos módon épp ezért a sport és a diétázás is, akármennyire egészséges, elindíthat egy olyan úton, amely a koplalás és a frusztráció ördögi körébe vezet. Vitathatatlan, hogy ezek a jelenségek adják a táptalaját számos női betegségnek, amelyeket az orvostudomány gyógyszerekkel, hormonokkal és egyéb drasztikus módon próbál kezelni, holott a probléma gyökere a nőiséggel való konfliktusban rejlik. Sajnos igen gyakori példa a diétázó, sportoló fiatal lányok körében a menstruáció elmaradása: közvetett oka lehet a megerőltető testedzés és a túl szigorú diéta is, a nőgyógyászok pedig kezelésként sokszor fogamzásgátlót írnak fel, vagy egyszerűen betudják egy fertőzésnek. Természetesen ezek csak átmeneti megoldások, amelyek még ronthatnak is az egészségi állapoton. Jogos a felvetés, hogy ebben az esetben a menstruáció megszűnése betudható a túlzott sportnak és fogyókúrának: azonban megfontolásra méltó, hogy még ennél is van mélyebb ok. Elképzelhetetlen, hogy egy olyan szimbolikus és erősen a nőiséghez kapcsolódó testi folyamat, mint a havi vérzés, teljesen független lenne a lelkiállapotunktól. Ebből kifolyólag a szigorú diétának is itt kell keresni az okát: miért vagyunk elégedetlenek a testünkkel, miért sanyargatjuk magunkat? Mi a gond azzal a pár plusz kilóval és a teltebb idomainkkal? Valami gond lenne a nőiességünkkel, esetleg a szexuális életünkkel kapcsolatban vannak félelmeink és elfojtásaink? Ezek mint megfontolandó kérdések, mielőtt gyógyszerektől várnánk természetes testi folyamataink helyreállását.

psz 04

Szintén lelki eredetre lehet gyanakodni az egyik leggyakoribb nőgyógyászati panasz, a mióma esetén is, mely a hölgyek csaknem 30%-át érinti életük során. A mióma a méh izomszövetének egy jóindulatú daganata, amellyel kapcsolatban az az orvosi állásfoglalás, hogy a helytelen étrendhez és a mozgásszegény életmódhoz és a káros környezeti hatásokhoz köthető a kialakulása, ám jobbat teszünk magunknak azzal, ha nem érjük be ennyivel, és a lelki oldallal is foglalkozunk valamennyit. Még ha jóindulatú is, de mindenképpen egy daganatról van szó, amely a legértékesebb női testrészben, a méhben alakul ki. Mindenképpen érdemes elgondolkodni az érintett hölgyeknek, hogy az életük adott pontján hogyan állnak a várandóssághoz és az anyasághoz: terveznek-e gyermeket, milyenek ennek kapcsán az érzéseik, stabil-e a párkapcsolatuk, kellő biztonságérzetet nyújt-e a környezetük a leendő feladathoz? Olykor nehéz beismerni, hogy lelki okok állhatnak a háttérben, mert ezek a félelmek és egyéb érzések sokszor tudattalanok, ez által elfojtás alatt állnak.

Kissé visszakanyarodva az egészséges életmód témájához, fontos megemlíteni az inzulinresziztencia nevű anyagcserezavart is, amely bár nem kizárólagosan női betegség, kétségkívül gyakoribb köreikben, mivel erősen kapcsolódik a táplálkozási zavarokhoz. A média által gyakorolt, jó alakot idealizáló hatalmas nyomásnak elsősorban a hölgyek vannak kitéve, ebből kifolyólag fájdalmasan gyakori az egészségtelen, megvonáson alapuló diéta és az ezzel idővel borítékolhatóan együtt járó falási rohamok. Ez a helytelen táplálkozási  szokás egy ördögi kör elindítója, és sajnálatos módon az étkezési zavar és az étellel való egészségtelen kapcsolat mellett inzulinrezisztenciához is vezethet, mely a cukorbetegség „előszobája”. Szükséges megérteni, hogy önmagunk jó alakért való sanyargatása és a koplalás tarthatatlan állapot, és a falásrohamokba való természetes átcsapása olyan szélsőségeknek teszi ki a szervezetet, amely nem éri meg a legcsodálatosabb, fitt test birtoklását sem. Azoknak, akiknél már kialakult ez az állapot, sokat segíthet elgondolkodni az önmagukkal szemben támasztott elvárásaikon: mennyire reális célokat tűzött ki maga elé, illetve megéri-e a befektetett munka és küzdelem? De a legfontosabb a görcsösség elengedése. Sajnálatos módon az egyre népszerűbb egészséges életmód-hullám rendkívüli kényszerességet és görcsöket képes kialakítani a nőkben, mint diéta, mind testmozgás terén is. A megszállott, kényszeresen szigorú fogyókúra és túlzásba vitt sport ugyanolyan káros lehet, mint a lusta és hizlaló táplálkozás. A legjobb, amit tehetünk, hogy némi önvizsgálat után reális célokat állítunk magunk elé, és igyekszünk az arany középúton maradni, mindkét végletet kerülve. A kellő önismeret és lelkünk ápolása abban is segít, hogy még inkább kibéküljünk önmagunkkal, ami talán a legfontosabb cél, mivel kéz a kézben jár nemcsak a testi, de a lelki egészséggel is.

pszi 05

Ha szeretnétek még többet elmélkedni az “eredeten”, kérdésetek van,  Nórit megtaláljátok a lilabuborek kukac gmail.com cím segítségével). És _tényleg_ érdemes elgondolkozni, hogy mennyire sokat dobhat az egészségi állapotunkon, ha kívülről-belülről betámadjuk a betegségeket :) 

Tipikus Flammeres: Csillivilli vendégvárós napi menü

Ha el akarjuk kápráztatni a vendégeket: Habár tudom, nem a leggyakoribb, hogy egész napra várunk vendégeket, azért mégis előfordulhat, hogy otthonunkban elszállásolunk néhány családtagot vagy barátot. Ilyenkor a legnehezebb talán a diétát is tartani, és finomságokkal kedveskedni a vendégeknek. Én mégis azt vallom, hogy nem kell azért felhagynunk az egészséges étkezéssel, mert mások nem ehhez vannak szokva. Az alábbi menüsornál biztosak lehetünk benne, hogy azok is odáig lesznek érte, akik normál esetben nem használnak teljes kiőrlésű lisztet vagy épp nyírfacukrot.

Reggeli Medvehagymás scone (medvehagyma helyett tehetünk bele tetszőleges zöldfűszert):

Tízórai:Mogyoróvajas-csokoládés keksz + tejeskávé

Ebéd: Sült paradicsom leves + baconbe tekert szűzérmék bazsalikomos-cukkinis zöldborsóval és bulgurral (ha bulgur nélkül készítjük, egy szelet süti is belefér desszertnek) Túró Rudi-szelet

 

Uzsonna: Gyümölcs A vendégeknek felturbózhatjuk egy kis vodkával Sárgadinnye-mangó saláta mentával és vodkával

Vacsora: Füstölt makrélás, avokádós saláta + lepénykenyér kétféle feltéttel

 

Na, mit szóltok Flamcsi érveléséhez és kajaötleteihez? Engem a tízórai mozgat leginkább most :)

Ha tetszettek a receptek, kövesd a Tipikus Flammerest facebook-on vagy egyenesen, élőben a blogon ;)

Inzulinrezisztencia diéta – alapinfók

Egyre több emberről derül ki, hogy inzulinrezisztens, oda kell figyelnie az étkezésre. IR-nél az első reakció a sokk, hogy te jóóóóóvilág, tényleg ennyi mindenre figyelni kell majd? Evés helyett csak számolni? És még versenyeztetni is az ételeket, hogy melyik gyors és melyik lassú? Először tényleg soknak tűnik ez az egész hercehurca, de aztán az első AHA-moment után már nem is tűnik olyan vészesnek. Elismerem, tényleg van egy rakat szabály, amit be kell tartani, de tényleg nem kell kétségbe esni, az első időszak után már minden jó lesz, minden magától értetődő.

Először is IR szempontjából van egy minimum ch adag, amit be kell vinni egy nap. Ez mindenkinél más, szinten tartáshoz átlagban 180g kellene, 160g-ot pedig azoknak szoktak javasolni, akiknek fogyni kell. Persze ez egyéni, mert van orvos, aki inkább 120-at ajánl, van, aki a fenti értékeket és van jópár befolyásoló tényező, amire itt most nem térnék ki, mert nem szeretném, ha mindenki saját magának kezdené el meghatározni ezeket a számokat (egy dietetikus, orvos sosem árt IR esetén, ezerszer jobb, mint a saját magunkon kísérletezgetés :P). Ezen felül pedig minden edzés után 10 g szénhidrátot (gyors ch-t) vissza kell pótolni, hogy kiegyensúlyozzuk a vércukorszintet.

Ha mondjuk a 160 grammot vesszük alapul, akkor így néz ki napi felosztásban:

reggeli: 30 g ch (lassan felszívódó szénhidrát)

tízórai: 20 g ch (fele lehet gyors)

ebéd: 50 g ch (max 20 g gyors)

uzsonna: 20 g ch (gyors)

vacsi: 40 g ch (max 10 g gyors)

Természetesen ahol gyors van írva, ahelyett lehet lassan felszívódót fogyasztani, de a másik irányban már nem működik a csere-bere.

a mérleg lesz a legjobb barátunk, úgyhogy érdemes olyat venni, ami tényleg tetszik és tényleg mindent tud, amit szeretnénk

a mérleg lesz a legjobb barátunk, úgyhogy érdemes olyat venni, ami tényleg tetszik és tényleg mindent tud, amit szeretnénk

Lassan felszívódó szénhidrátok:

– gabonacuccok: teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű tönkölyliszt, teljes kiőrlésű bármilyen liszt tulajdonképpen (durum-graham-tönköly leginkább közepesen lassú/gyors), zabpehely, hajdina, köles (és bármilyen, ezekből készült tészta)

– a teljes kiőrlésű kenyerekkel is vigyázni kell, pirítás hatására gyorsabban szívódnak fel, tehát reggelire például tilos

– rostos zöldségek (tehát mondjuk a krumplit nem számítjuk zöldségnek bármennyire is jóindulattal próbálunk meg közelíteni felé. A krumpli csak szimplán gyors – olajban sütéssel, zsíros verzióban fogyasztva némileg jobb a helyzet, de azt pedig egyéb okból egészségtelen mivolta miatt nem annyira ajánlom)

– a zöldségek hiába lassan felszívódó szénhidrátból állnak, pürésítés hatására “begyorsulnak” (sőt, a zöldséglé is gyors már)

– kenyérféléknél, ha boltban vesszük, arra kell figyelni, hogy maximum 30% lehet a gyorsan felszívódó ch-ból készült liszt benne, a többi lassú legyen!

Gyorsan felszívódó, de fogyasztható szénhidrátok (csak az adott időben, számolva!):

– gyümölcsök (kivéve a szőlő és a banán a magas cukortartalma miatt)

– mindenféle izé, ami gyümölcsből készül (gyümölcslé, lekvár, befőtt, ha cukormentes – de az aszalt gyümölcs tilos)

– tejtermékek: tej, kefír, joghurt

Kerülendő szénhidrátok:

– cukor, fruktóz, bármilyen szirup, barna cukor, nádcukor, kókuszvirágcukor, méz

– fehér kenyér, kukoricás kenyér, krumplis kenyér (pedddddddig milyen fincsi is az frissen, melegen)

– fehér búzalisztből, fehér tönkölylisztből, kukoricalisztből, fehér rizslisztből, azaz bármilyen fehér lisztből készült sütemény

– háztartási keksz, kalács, ropi (hagyományos fehér lisztes verzióban)

– hagyományos tészta (de helyette mondjuk teljes kiőrlésű tönkölytészta vagy sima tk búzalisztes mehet)

– bolti vagy otthoni sima péksütik (RIP kakaóscsiga; I’ll miss U, sajtos roló; jó volt néha találkozni veled, töpörtyűs/tepertős pogácsa)

– puffasztott gabonák (puffasztott rizs, puffasztott búza, Abonett, egyéb extrudált kenyerek) – ezek valójában mehetnek mondjuk uzsonnára vagy edzés után, számolva, de én annyira nem vagyok oda értük, hogy mindig a kerülendőbe sorolom (kivéve a puffasztott amarant, mert az marha finom :D)

– cukros üdítők

EXTRA: pirítástól és pürésítéstől “begyorsul” az étel (gyorsabb lesz a felszívódása)

 carbs2

Van egy csomó apróság a tiltott és ajánlott dolgokon és mennyiségeken kívül, amit IR-esként be kellene tartani:

– számolni, számolni, számolni (nem csak a minőség, hanem a mennyiség is fontos, mikor mennyi a gyors és a lassan felszívódó szénhidrát)

– étkezések 2-3 óránként

– minden étkezés tartalmazzon szénhidrátot is, hogy egyenletes legyen a vércukorszint

– reggel rosszabb az inzulinérzékenység, úgyhogy a reggeli fontos  (sőt, a reggeli mindenképpen lassú ch legyen, tehát semmi tej, semmi gyümölcs)

– sokat kell inni

Megnézzük, ezek konkrétan mit is jelentenek, ételcsoportokba rendezve talán kicsit átláthatóbb lesz, mit is ehetünk és mit kell kerülni.

Köretek:

Ami nem jó: fehér lisztes tészta, krumplipüré, fehér vagy jázmin rizs, burgonyakrokett

Ami viszont jöhet: zöldségek, barna rizs, basmati rizs, vad rizs, fekete rizs, bulgur, köles, hajdina, kuszkusz, teljes kiőrlésű lisztből készült tészta

beware-carb-monster1

Zöldségek, gombák

– 20 dekányi fogyasztás alatt nem kell számolni, amiben 5 grammnál kevesebb ch-van 100g-ban, ilyenek pl.: paradicsom, zöldpaprika, retek, uborka (DE! ha 200 grammnál többet fogyasztunk, már számolós. Ha többféle nem számolósat fogyasztunk, akkor összesen lehet ennyi, nem pedig 200-200 gramm mindegyikből)

– magas rosttartalmúak menők, mert jó hatással vannak a vércukorszintre, pl.: brokkoli, cukkini, fejes saláta, karfiol, paradicsom, póréhagyma (úúúúgy szeretnék hagymát enni és úúúúúúgy szeretnék nem hagymaszagú lenni még másnap is), retek, sárgarépa, spenót, uborka, zöldbab, petrezselyemlevél

Gyümölcsök

– mindent lehet, csak számolni kell és a megfelelő időpontban enni (kivéve a már korábban említett aszalt gyümölcs és a szőlő, banánt is csak nagyon ritkán ajánlott)

– ezekben is vannak magas rosttartalmúak, szeressük őket! Például áfonya, alma, ananász, citrom, eper, málna, mandarin, mangó, barack, szeder, cseresznye, kivi, narancs, ribizli (ne feledjük, akkor is számolandó, ha amúgy szuperegészséges és rostos, mert csak gyümölcshöz képest rostosak, annyira nem, hogy lassítaná a felszívódásukat)

Tejtermékek

IR-től független véleményem, hogy a tejtermékek nem a legjobb barátaink, de az IR diétában azért engedélyezett, mert sokszor, főleg édességeknél jól is jön, ha szénhidrátot szeretnénk csökkenteni (például túróval kicserélni a liszt egy részét egy-egy süteményben). Bónusz ellenérv persze, hogy a legújabb információk szerint a tejnek igen nagy az inzulinválasza, azaz IR esetén nem feltétlenül a legjobb választás. Na, ezeket az infókat érdemes elraktározni, majd időnként újra és újra elmélkedni rajta és megfigyelni, hogy ránk milyen hatással vannak a tejtermékek.

– tej, kefír, natúr joghurt mehet, de számolni kell, marha gyors szénhidrát

– sajtok, tejszín ch-jával nem kell foglalkozni a magas zsírtartalom miatt (mondjuk a kalóriák miatt azért érdemes mértéket tartani)

– túró – csak 10 deka feletti fogyasztás esetén kell számolni

 got-milk

Tojás, hús

– ch tartalmukkal nem kell foglalkozni

Olajos magvak

Vannak, amiket nem kell számolni, van, amit igen, de mindenképpen mehetnek, max a kalóriatartalom miatt érdemes korlátozni őket. Hivatalos ajánlás a nagyon egzakt mértékegység, az egy marék, ennyit határoznak meg maximumként. Én leginkább azt mondanám, hogy a kalória- és zsírtartalmat kell figyelni, hogy belefér-e a napi limitbe.

Számolva lehet fogyasztani: földimogyoró, kesudió, mák, gesztenye

Nem kell számolni: napraforgómag, tökmag, dió, mogyoró, mandula

Rejtett cukrok. Rejtett cukrok mindenhol.

Rejtett cukrok. Rejtett cukrok mindenhol.

 

Az örök kérdés: akkor mivel édesítsünk?

Én személy szerint egyéb egészségtelen mellékhatások miatt nem kedvelem a mesterséges édesítőket, úgyhogy azokat mellőzném. A fruktózt is, hiába van tele vele a legtöbb diabetikus termék. Sajnos. A fruktózzal az a baj, hogy csak ront az inzulinrezisztencián. Amit én ajánlani szoktam:

– xilit – számolni kell a szénhidráttartalmát, illetve sokaknál hasfájást, hasmenést okoz (nekem például évekig semmi bajom nem volt tőle, de aztán úgy 2 éve elkezdett tőle fájni a gyomrom, akármilyen kis mennyiségben fogyasztottam)

– eritrit – 0 ch, nem kell vele számolni. Vannak, akik éreznek egy hűvös mellékízt, én ezt nem tapasztaltam, csak amikor “kerestem” az ízt, ezért egy evőkanállal beletoltam a számba. De ritkán fogyasztom így ;)

– stevia – 0 ch és ennek is van egy érdekes mellékíze, de sokak szerint megszokható. Nekem van olyan étel, amiben nem zavar, van, amiben viszont tényleg nem ízlik (csokis zabkásában például simán nem érzek semmi zavarót)

– Cukvia – folyékony édesítő, ez is stevia alapú, de nem igazán érződik a mellékíze (mivel folyékony, nem minden ételbe praktikus szerintem)

Én nagyjából ezeket szoktam variálni, elég jól elvagyok velük.

Persze ez az egész még csak a jéghegy csúcsa, ezt meglátjuk, megrémülünk, de utána rá lehet jönni, hogy mi is van a “víz alatt”, nem is olyan rémisztő, kezelhető. Ahogy belekezd az ember a diétába, újabb és újabb kérdések merülnek fel, lesz, amire egyszerű a válasz, lesz, amire kevésbé. De megrémülni nem szabad, diétát feladni nem ér(demes), mert ha egyszer sikerül jól étkezni, elképesztően jó változásokat lehet észrevenni magunkon.

Ez a hivatalos álláspont az inzulinrezisztencia diétával kapcsolatban (ez megegyezik a PCOS diétával is), van még egy csomó féle álláspont, ahogy kezelni lehet ezt az állapotot (paleótól kezdve a lúgosító és makrobiotikus étkezésig), de Magyarországon ez az orvosok és dietetikusok által ajánlott étrend. Ja, mondtam már, hogy ajánlott szakembert felkeresni? :)

IR menü a’la Tipikus Flammeres

Ez egy elég masszívan kajás hét lett, de majd lesz mozgás is. Viszont Tipikus Flammeres verzióban ismét kaptunk szuper, inzulinrezisztenciával kompatibilis menüt is, nem csak összevisszaságosat. Szerintem ezek megint finomak lesznek ;)

Reggeli: Szódás kenyér

Én mondjuk egy jó kis padlizsánkrémet kennék rá és bedobnám a retro melegszendvicssütőbe. Jó, lehet, hogy most a) felvágok, hogy nekem van ilyen b) tényleg kicsit padlizsánmániás vagyok.

Tízórai: Kávés-diós kocka + mandarin

A kávés cuccokkal az a helyzet, hogy én a kávét meg nem tudom inni, annyira nem szeretem, de… de közben a kávés süteményekkel abszolút le lehet venni a lábamról. Nem értem, ez valahogy teljesen ellentmondásos. De még a csokik közül is szeretem az összes kávésat, még a Kapucíner szeletet is szeretem, amin mindenki kiakad. Ez amolyan guilty pleasure. De ez a süti nem kell, hogy az legyen ;)

Ebéd: Karfiol krémleves és gombás sertésragu bulgurral

A leves eszembe juttatásáért külön hálás vagyok most, merthogy én mindig dögunalmasan csinálom a karfiollevest, sosem krémesítem, pedig tuti finom. És menőn tudok amúgy pürésíteni is, mert karfiolpürét meg gyakran eszem. Nosza rajta, velem együtt próbáljátok ki ezt a póréhagymás karfiollevest!

Ahányszor kiderül, hogy időnként eszem sertéshúst, akad egy-egy ember, aki ezen megdöbben. Dehát az egészségtelen. Meg hízlal. És fuj-fuj. Nem, amíg mértékkel esszük, addig nem. Sőt, én kifejezetten szoktam ajánlani a húsevőknek, hogy ne mindig csak madarakat falatozzanak, legyen némi vörös hús is az asztalon, mert van bennük egy csomó olyan tápanyag, ami viszont a madárféleségekből kimarad. Úgyhogy mondom néktek, egyetek ti is időnként malachúst. Például ezt :)

Uzsonna: frissen facsart narancs és grapefruit lé

Vacsora: Kukoricás palacsinta

Kukoricát palacsintának? Na, ez sem jutott volna eszembe :) De nem rossz ötlet, nem rossz ötlet!

Nektek melyik étel tetszik a legjobban? 

Ha tetszettek a receptek, kövesd a Tipikus Flammerest facebook-on vagy egyenesen, élőben a blogon ;)

Tipikus Flammeres visszatér! Inzulinrezisztencia kompatibilis menü tejmentes verzióban

Emlékeztek, milyen jó kis menüt kaptunk novemberben Vikitől? Tele csupa-csupa finomsággal, ami egészséges is. Most tovább szűkítettük a kört, nemcsak egészségesek az ételek, nem csak az inzulinrezisztencia diéta elvárásainak felelnek meg, de még tejmentesek is! És azt említettem már, hogy finomak is? :) És a kedvencem, a lencse is el van rejtve benne. Meg a zabpehely. És a mandula. Mondom én, csupa-csupa jóság!

Reggeli: 100% teljes kiőrlésű tönkölykenyér

flammeres reggeli tonkolykenyer

Szerintem ez bármilyen feltéttel finom, de az én idei kedvencem a fokhagymás padlizsánkrém. Szerintem azzal tuti finom lenne. Vagy cukkinikrémmel. Sőt, zakuszkával is. Túl sok itt a lehetőség :)

Tízórai: Zabpelyhes cookie mandulával és aszalt meggyel + gyümölcs

flammeres tizorai

Ez a recept nekem nagyon nem tetszik, ugyanis tegnap voltam Auchanban, 10 perce adtam le a tesco online-ban a rendelést és egyik alkalommal sem került a kosaramba aszalt meggy. Pedig ez tutira MUST HAVE!

Ebéd: Hagymás csirkemáj gerslivel

flammeres ebed csirkemaj gerslivel

A gersli volt az az étel, amit amiatt kóstoltam meg először, mert IR diétába kezdtem. Nosztalgikus. Ez a fajta köret az első “új” köretek közt volt, amikor kibővítettem a szokásos rizs-kuszkusz-bulgur-krumpli-pároltzöldség köretvariánst az életemben. A gersli jó, a gerslit mindenkinek ki kell próbálnia!

Uzsonna: Mandarin

mandarin

Vacsora: Paradicsomos-lencsés egytál

flammmeres vacsora paradicsomos_lencses_egytal_01

Lencse. A lencse a legeslegkedvencebbem a hüvelyesek közül. Eleinte azzal üldöztem állandóan a családot, hogy legyen lencsefőzelék. Aztán lett lencsepüré itthon. Aztán lencsés tészta. És most ezt a lencsés egytálételt is tutira ki kell majd próbálnom!

Nektek hogy tetszik ez a menü? Végigpróbálnád? Csak szólok, hogy lesz még egy-két ilyen menü. Flammeres is és Noémis is. Mit szóltok hozzá? Milyen menü legyen? Én már válogatom az enyémet, az első menü, amim lesz, a “ha időmilliomos lennék” munkacímen fut jelenleg. De becsszó lesz egyszer más koncepció is ;)

Tejmentes napokon ti mit szoktatok fogyasztani?

Ha tetszettek a receptek, kövesd a Tipikus Flammerest facebook-on vagy egyenesen, élőben a blogon ;)

Ha szeretnél értesülni az új posztokról, iratkozz fel hírlevélre vagy kövesd facebook oldalamat!

Napi menü Tipikus Flammerestől – egészségkompatibilis ételek finoman

Flammereshez úgy keveredtem, hogy a szokásos módon úgy próbáltam ráhangolódni az általam csak szükséges rosszként eltűrt főzésre, hogy nekiálltam recepteket keresgélni a neten. A gasztroblogoknak hála már-már élvezni is szoktam a főzést, de az tuti, hogy nekik köszönhető, hogy most már nem csak ehető, hanem finom ételeket is tudok alkotni. Szóval így történt, hogy egyszer inzulinrezisztencia-kompatibilis ételeket szerettem volna nézegetni és Flammeres blogján kötöttem ki. Aztán ott is ragadtam, hűséges zugolvasó vagyok :) 

(megjegyezném, hogy azért IS szeretem ezt a vendégposztot, mert jól látszik, hogy nem csak én vagyok olyan, aki nem követi a hat-után-már-ne-együnk mozgalmat. Igenis lehet és kell is ezután is enni, főleg, ha nem este nyolckor fekszünk le aludni)

Olvassátok tehát, milyen is a menü Tipikus Flammeres módra:

Mikor Noémi megkeresett azzal a kéréssel, hogy írjak vendégposztot a blogjára, egyből elkezdtek pörögni a fejemben a gondolatok. Mégis, mi alapján állítsam össze a posztot? Nem vagyok az a típusú gasztroblogger, aki egy alapanyag jótékony hatásait ismeri és ismerteti, így úgy gondoltam, nem egy téma köré csoportosítom a recepteket. Ráadásul én ennél kiszámíthatatlanabb vagyok a konyhában, mivel ott is éppúgy a szeszélyeim vezérelnek, mint a mindennapokban. Aki ellátogat a blogomra, hamar szembetalálkozhat azzal, hogy 160 (pontosabban 180) grammos diétát követek. Tudom, sokféle diéta létezik, és mindenkinek a saját döntése, hogy mely diétában hisz. Én személy szerint ebben a diétában megtaláltam az egyensúlyt, nem csak azért, mert tudatosan a teljes értékű táplálkozásra nevelt rá, hanem mert a saját bőrömön tapasztaltam a hatását. Számomra ez tette hitelessé és ezért követnél az alapelveket akkoris, ha nem lenne “kötelező”. Épp ezért úgy gondoltam, egy egész napi “menüt” állítok össze ebbe a kis bejegyzésbe, ami mintát adhat ahhoz, hogy hogyan is épül fel egy napi étkezés ebben az IR ditétában.

Bővebben…