Eszterrel egy tanfolyamomon találkoztam, ahol mindig szóba kerül az étkezés és nem titkolta, hogy nemrég elhatározták, hogy kipróbálják a nyers étkezést. Azonnal lecsaptam rá, hogy mindenképpen szóljon majd arról, milyen hatással volt az egészségükre az új fajta étkezés. Aztán nem bírtam magammal, megkértem inkább, hogy írjon nektek egy kicsit a nyers étkezésről, mert én még annyira nem vagyok képben vele (remélhetőleg a hangsúly a még szón van és hamarosan elkezdhetem azt a sulit, ahol erről is szó lesz). Fogadjátok szeretettel Eszter hasznos gondolatait:
Megtisztelve érzem magam, amiért Noémi felkért, hogy írjak egy vendég posztot a blogjába, a nyers étkezésről. Már csak azért is, mert jó magam is még csupán ismerkedem a nyers konyhával, kb. 1 hónapja fogyasztok, fogyasztunk napi rendszerességgel nyers ételt, jellemzően vacsorára.
De talán éppen emiatt lehet érdekes, hogy mik a kezdeti tapasztalataim és meglátásaim a nyers ételekkel kapcsolatban.
Igyekszem minél többet olvasni a témában, a lehető legtöbb információt beszerezni, mert az már az első pillanatban látszik, amikor az ember elkezd kacérkodni a nyers evészet gondolatával, hogy itt bizony némi kreativitásra is szükség van ahhoz, hogy kellően változatos és ízletes ételeket alkossunk. Persze, ez igaz az összes többi fajta étkezésre is. :)
Mi is az a nyers étkezés pontosan? Én mindenképpen többnek mondanám szimpla étrendnél, ez sokkal inkább egy életmód. Több irányzata van, köztük szigorúbb és kevésbé szigorú, de mielőtt nagyon UFO-nak gondolnánk a nyers, más szóval élő ételek fogyasztóit, megnyugtatok mindenkit, hogy valamilyen mértékben mindannyian nyers evők vagyunk. Legalábbis azok, akik időnként megeszünk egy-egy almát, banánt, paradicsomot, paprikát, stb., csak úgy nyersen. Tehát az első lépést szinte mindnyájan megtettük már, ami jó hír, ugye? :)
A nyers, vagy élő ételek tehát a zöld levelek, gyümölcsök, zöldségek és magvak – bár ettől még nem kell kismadárrá változni -, illetve csírák és csiráztatott gabonafélék (Figyelem! Gabonafélék kizárólag csiráztatva fogyaszthatók, máskülönben mérgezőek!). Vagyis növények, semmi állati eredetű alapanyag. Fontos még, hogy ezek az élő ételek nem esnek át hőkezelésen, tehát nem főzzük, sütjük, pároljuk meg őket. Egészen pontosan 43°C-nál magasabb hőmérsékletnek nem tesszük ki az ételeket – tehát 42°C-on aszalunk -, mert eddig a pontig tudják megőrizni magukban az életet, vagyis azokat a létfontosságú enzimeket és minden egyéb jótékony összetevőt (vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális zsírsavak, stb.), amelyekre a mi szervezetünknek is a legnagyobb szüksége van.
A teljesen állati eredetű-mentes étrend nálam egyedül a mézek miatt szenved csorbát, mert valahogy a mézeket nem vagyok hajlandó teljesen mellőzni. Véleményem szerint a magyar mézkultúra egyedülállóan sokszínű és túl azon, hogy a különféle mézek különféle ízeket is jelentenek, egyúttal számos egészségvédő és gyógyító tulajdonsággal rendelkeznek. Tehát nálam a méz marad, a többi állati eredetű ételféleség nélkül pedig köszönöm szépen, jól vagyok. :)
Visszatérve még néhány mondat erejéig az enzimekre, Lénárt Gitta Élő ételek könyve c. kiadványában olvastam, hogy az ember adott mennyiségű enzimmel a szervezetében születik meg és ezek az enzimek az évek során csak fogyatkozni tudnak, újratermelődni nem. Ha a nem megfelelő étkezés miatt, az enzimjeinket arra pazaroljuk, hogy küszködjenek a megevett ételek lebontásával, megemésztésével, akkor nem, vagy csak alig jut arra enzim, hogy az immunrendszerünket, az egészségünket támogassa. Könnyebben betegszünk meg és nehezebben is gyógyulunk meg. Talán ez volt az a pont, amikor megértettem végre, hogy mit is jelent az a réges régi mondás: az vagy, amit megeszel.
A nyers/élő ételek fogyasztásával nem terheljük pluszban az emberi szervezet enzimkészletét, hiszen a nyers ételek tartalmazzák azokat az enzimeket, amik a megemésztésükhöz, lebontásukhoz szükségesek, ezért a mi saját különbejáratú enzimkéink ráérnek végre gyógyítani a testünket, vagy megóvni a betegségektől, meg még minden egyébre, ami eredendően a feladatuk.
Talán az elméleti és tudományos háttérről ennyit, akinek felkeltette az érdeklődését, nagyon sok helyen utána tud olvasni a neten az élő ételek hatásainak.
Noémi szokta mondani, hogy a fokozatosság elvét igyekezzünk mindig betartani és ez természetesen a nyers étkezésre való teljes, vagy részleges átállásra is igaz. (Kivéve akkor, ha valamely súlyos egészségi probléma az azonnali átállást kívánja meg, de ezt a témát most nem szeretném tárgyalni.)
Hogy miért fontos itt a fokozatosság? Egyrészt azért, mert drágaszép szervezetünk nincs igazán hozzászoktatva a minőségi táplálékokhoz (többnyire legalábbis). Így ha az eddigi paprikáskrumpli, marhapöri, mákostészta, hamburger, vagy akár a már diétás(abb), de mégis feldolgozott élelmiszerekből álló étrendről holnaptól hirtelen átváltanánk az élő ételek fogyasztására, gyakorlatilag sokkot kapna a szervezet és ennek igen erős mellékhatásait is érzékelnénk. A fokozatos átállásnál is előfordulhatnak mindenféle, kellemetlen tünetek, előjöhetnek régi, vagy még nem tapasztalt fájdalmak, emésztési zavarok, bőrproblémák, ami mind mind a test belső tisztulásának jelei és mellékhatásai. És elmúlnak! (Ha nem, akkor természetesen orvoshoz kell fordulni.)
Másrészt pedig ez egy olyan, újfajta életmódot kíván meg az embertől, amit meg kell tanulni, bele kell rázódni, el kell sajátítani bizonyos konyhatechnikai fogásokat és alapszabályokat, és ugye ehhez is kell több-kevesebb idő.
Számunkra a legkönnyebben kivitelezhető volt a reggeli és a vacsora lecserélése nyersre, ebédre pedig továbbra is főtt, vegán ételeket fogyasztunk. Reggelente a friss gyümölcsök, gyümölcsturmixok, gyümölcs saláták a legjellemzőbbek nálunk, de mióta megtanultunk nyers lenmag kenyeret készíteni (a recept a neten megtalálható), azóta szendvicset is eszünk. Bár minden reggel valamilyen gyümölccsel indul. A vacsora pedig valami igazi nyers finomság, amit egyelőre még rendelni szoktunk többnyire és csak ritkábban készítjük mi magunk. A rendelés előnye, hogy a lehető legtöbbféle élő ételt megkóstolhatjuk így és változatosan is étkezünk. Fantasztikus, mennyi ízeket tapasztalok és őszintén meglep némelyik zöldségféle íze, hogy nyersen mennyire finom! A legnagyobb kedvencünk a különféle nyers pizzák, amit persze nem úgy kell elképzelni, mint a hagyományos pizzát. Az élő pizzalap különféle zöldségekből és magvakből készült aszalvány, a feltétek pedig friss zöldségek és fűszerek, különféle textúrában, vagy sajtkrém, ami kesudióból készül. Apropó kesudió! Ha nehezen mondasz le a sajtokról – mint mi is -, akkor a kesudiót imáidba foglalhatod, mert a legfinomabb nyers, növényi sajtok készíthetők kesudióból. :) (Bár a kesudió általában nem teljesen nyers, mivel a hántolásához forró gőzt alkalmaznak, de cserébe nagyon széleskörű felhasználást tesz lehetővé és rendkívül ízletes is.)
Általánosan elmondható, hogy ha az ételeink 70%-a nyers, élő étel, akkor már többet tettünk az egészséges és hosszú életért, mint amit bármilyen vitaminkészítménnyel, táplálékkiegészítővel valaha is el lehetne érni. Ebből is látszik, hogy nem is szükséges 100%-ban nyers ételekre váltani, de ha még 70%-nál is kevesebbet tudunk kényelmesnek és élhetőnek elfogadni, az is sokkal jobb és több a semminél. Én azt mondom, hogy próbáljunk minél többször és minél több nyers, élő ételt fogyasztani, de csak addig a pontig, ami még jól esik, amit nem büntetésnek élünk meg, máskülönben semmi értelme az egésznek.
Jó hír, hogy az élő ételek teljesen latkóz-, és glunténmentesek, illetve nem tartalmaznak finomított szénhidrátokat sem. A sok diétában üldözött banán, itt pl. egy támogatott és rendszeresen fogyasztott gyümölcs, hiszen sok értékes tápanyag mellett azt az amiláz enzimet is tartalmazza, ami a benne lévő fruktóz lebontásáért felel. (A szememben meg is dőlt ezzel, hogy cukorbetegek nem ehetnek banánt.) Nekem egyik kedvenc gyümölcsöm a banán, édesszájú lévén, és annak, aki idáig eljutott az olvasásban, jutalmul jöjjön a világ legegyszerűbb, de legfinomabb fagylaltjának ultra rövid receptje. :)
Nyers banán fagylalt: végy 1-2-3 érett banánt, karikázd fel vékonyan a meghámozott banánokat és alulfóliával, vagy sütőpapírral bélelt tálcán elrendezve a karikákat, tedd be a fagyasztóba 1-2 órára. Ha megfagyott, akkor szükséged lesz egy nagyobb teljesítményű turmixgépre, aprítógépre, vagy rúdmixerre (nekem ilyenből van extra nagy teljesítményű), amivel először is egy nem fagyasztott banánt turmixolj le, majd fokozatosan adagold hozzá a fagyasztott banánkaríkákat és addig turmixold, míg a kívánt fagyiállagot el nem éred. És készen is van!
Csokifagyi ugyanígy készülhet, csak a banánhoz adagoljunk egy kevés kakaóport. Ha jó érett banánból dolgozunk, akkor plusz édesítésre nincs is szükség, de ha mégsem lenne elég édes, turmixoljunk hozzá 1-2 szem datolyát (kimagozva).
A kakaóporról jó tudni, hogy általában nem nyers, mert a kakaóbabot pörkölik, mielőtt megőrölnék. Bioboltokban kapható nyers kakaópor is, amit én még nem próbáltam, de ami késik, az közeledik. :)
Ha nyers ételekre váltunk, akkor sem kell lemondanunk semmiről, mint az az eddigiekből is kitűnik, mert a hagyományos magyar, olasz, indiai, stb. ételeknek is van nyers változatuk. Ezek elkészítéséhez már jobbára aszalógépre is szükség van, amiből az átlagos, kereskedelmi forgalomban kapható 10-20 ezer forintos gépek sajnos nem a legmegfelelőbbek. A nyers evők által ajánlott aszalógép ára pedig kissé csillagászati, de szerintem érdemes rá gyűjteni és beruházni, mert ha tudunk aszalni, onnantól kinyílik a világ az ételek terén. Aszalással készíthetünk kenyeret, kekszeket, palacsintát (gyümölcslapot), pizzalapot, illetve természetesen aszalt zöldségeket és gyümölcsöket is. Eddigi tapasztalataim alapján valóban azt mondhatom, hogy a határ a csillagos ég, ami a változatosságot illeti.
Végül pedig néhány szót arról, hogy ezalatt az 1 hónap alatt, milyen változásokat vettem észre magamon, ami a részleges nyers étkezésnek tudható be. Az első és legkönnyebben észrevehető jele az élő ételek fogyasztásának természetesen az emésztési problémák megszűnése. Tizen-, huszonévesen hosszú időn át szenvedtem reflux betegségben, amelyet bő 10 évvel ezelőtt az akkori kineziológusom remekül kikezelt. De időnként azért azóta is volt gyomorégésem, ami a vegán étrend mellett is megmaradt. Egészen az elmúlt hetekig, mert a sok nyers, lúgosító hatású zöldség, rostdús táplálkozás teljes győzelmet aratott a gyomorégések felett. :)
Nekem ugyan korábban sem volt igazán problémám a wc-n az outputtal, de biztos vagyok benne, hogy akinél ilyen gondok vannak, a nyers ételek fogyasztásával rövid időn belül leszámolhat az ilyen jellegű zavarokkal.
Ezen a héten vettem észre, hogy az arcbőrőm is szebb, tisztább, fiatalabb lett, aminek 30 fölött már igazán nagy értéke van egy nő szemében. :)
Hab a tortán, hogy mennyiségre is kevesebb ételt fogyasztok, mert elég annyi is – ennek a mérleg örül a legjobban reggelente -, az evés utáni elnehezültséget, vagy álmosságot pedig kezdem teljesen elfelejteni. Nyers ételekből többnyire nem tudja túlenni magát az ember, hacsak nem olajos magvakból próbál jóllakni ebédre, ami eléggé meg tudja terhelni a gyomrot. :)
Természetesen még rengeteget tudnék írni a témában, de úgy gondolom, hogy ennyi is bőven elég bevezetésnek, gondolatébresztőnek. Akinek felkeltettem a figyelmét és kíváncsiságát az élő ételek iránt, könnyű szerrel válogathat a netes források, illetve könyvek és előadások között, amik segítségével jobban elmélyülhet a témában. Bízom benne, hogy egyre többen leszünk, akik beépítjük a nyers konyha remekeit mindennapjainkba és ezzel egy jobb, minőségibb, egészségesebb és teljesebb életet élhetünk!
Szabó Eszter
“Sokszor azt látom, hogy a fő motiváció a mozgásra egy elég egyszerű dolog, mégpedig hogy mindenki szeretne szépen kinézni, csinos ruhákba beleférni, esetleg a buszon, kapaszkodás közben elmosolyodni, hogy fékezéskor milyen jól befeszülnek a kar izmai és megnyugodni, hogy mégiscsak van értelme mozogni.
Mozogj Noémivel! 