KajaKedd: Turmixok, mert ma megérkezik a kütyüm hozzá

Az a helyzet, hogy mára nincs semmilyen menü sem. Mégpedig azért, mert megleptem magam egy turmixgéppel, ami holnap fog megérkezni (mert úr vagyok és a futár házhoz hozza) és már tűkön ülök, nagyon-nagyon izgatott vagyok. Kitaláltam, hogy mindenféle smoothie-kat fogok készíteni, amikért régebben mondjuk nagyon nem voltam oda, de mostanában sok minden átértékelődött bennem kajailag, ízlésvilágilag, illetve tudásilag, hogy mi egészséges, mi mire jó, úgyhogy most határozottan megkívántam őket.

Nézelődtem is és kedvenc blogjaimból válogattam szimpatikusnak tűnő recepteket.

Bővebben…

Mikrózni vagy nem mikrózni?

Ez egy olyan kérdés, ami időről időre felmerül erre-arra. Vannak, akik nagyon durván ellenzik a mikró használatát, míg mások naponta többször is mikróznak mindenfélét. Ti mit gondoltok, jó a mikró vagy nem? Fanatikusan ellene vagy mellette vagytok, esetleg totál semlegesek tudtatok maradni?

Mi a jobb, ha totálisan elkerüljük a mikrót még akkor is, ha mondjuk ezáltal több bolti kaját veszünk? Mi a jobb, ha otthon egy bögrés mikrós sütit összedobunk egészséges alapanyagokból (ami éppen belepasszol az étrendünkbe és finomnak találjuk) vagy ha inkább a boltban veszünk kekszet vagy teljes kiőrlésűnek álcázott péksüteményt? Melyik a kisebbik rossz?

Vajon tényleg rosszabb ez a süti, ha egészséges lisztből, finom alapanyagokból, tanyasi tojásból “dobjuk össze”, majd tesszük be a mikróba, mintha megvesszük a Jóreggelt kekszet vagy a 79 Ft-os kakaóscsigát a hiperben? Vajon tényleg tönkreteszünk mindent a mikrózással?

Bővebben…

A főzelékek és én

Amikor gyerekek voltunk, akkor a főzelék a fujfuj, de kötelezően fogyasztandó étel volt. Anyu mindig azt meséli, hogy velem egészen addig nem volt gond főzelék téren, amíg az oviba nem kerültem és ott szembesültem a menzakajával. És akkor lett az, hogy elhatalmasodott a finnyás énem, hogy nem-nem-nem eszem meg a dolgokat, mert összekötöttem bizonyos ételek nevét a nem túl finom ízvilággal. Krumplifőzeléket mondjuk azóta sem tudnék enni :P (de legalább most már meg is tudom magyarázni, hogy az egészséges étkezésre hivatkozva miért is nem fogyasztom :D)

Tehát jött a főzelék-tagadás időszaka.

Utána pedig a tinédzser években elkapott megint csak az, hogy jó lenne főzelékeket enni, mégiscsak egészségesebb, mint a sajtos tészta. Ez volt az az időszak, amikor (azért ezt le fogom később tagadni, hogy ezt mondtam) megszerettem a kelkáposzta főzeléket. De csak Anyuét. A lencsefőzelék és a borsófőzelék pedig az, amivel mindenkit ki tudok üldözni a világból, mert állandóan tudnám enni őket. Anyu borul ki attól leginkább, amikor megyek haza és megkérdezi, hogy mi legyen a vasárnapi kívánságkajám, akkor azt mondom, hogy borsófőzelék. Időnként lencse. Nem éppen ünnepi kaja. Az a baj anyukám főztjével, hogy marha finom, úgyhogy vágyom rá.

Szóval a főzelék finom és jó. Nade. Ezután jött az az időszak, amikor a reformétkezés új szintre lépett és kikiáltotta a lisztes sűrítést – és ezáltal a főzelékeket  is – egészségtelennek. Ez volt életem legboldogabb pillanata, ugyanis amíg élek nem fogom megjegyezni, hogy melyik a rántás és melyik a habarás. De most már nem is kell!

Amióta nem a szüleimmel lakom, két étel van, amit egyszerűen nem sikerült anyusra reprodukálni: a lencsefőzelék és a borsófőzelék. Próbálkoztam, felírtam, mit kellene és hogyan. Nem sikerült. Ehető lett, de nem kiemelkedően finom – márpedig a borsófőzeléknek élvezeti értékének kell lennie nálam <3 De próbálkoztam lelkesen. És múlt héten sikerült olyan főzeléket csinálnom, ami olyan finom lett, mint Anyué. Soha nem gondoltam volna, hogy bekövetkezik.

IMG_20141126_120943

A másik ilyenem a lencsefőzelék volt. Próbáltam az Anyu féle főzeléket elkészíteni, de sorra elbuktam. Nem sikerült egyáltalán, előfordult, hogy _majdnem_ olyan lett, de mindig inkább csalódás volt, mint élvezetes étkezés. Aztán pár hónapja Főzelékes Feri posztolt egy receptet, ami durván másmilyen ízvilágú főzelék volt, mint amit én megszoktam. Zita barátnőm készített főzeléket és én is kaptam belőle egy jó nagy adagot. Marhára nem olyan volt, mint amit otthon megszoktam, de nem is készültem rá, hogy ugyanaz lesz, így csak élvezkedve ettem az újfajta lencsefőzeléket. És ízlett. És jó lett. Finom. Noémi boldog volt :)

IMG_20141003_223606

Azóta pedig már sikerült lencsefőzeléket készítenem, ami határozottan finom lett (más kérdés, hogy akkor lett igazán finom a lencsefőzelékem, amikor eredetileg lencsés rakott tésztát akartam készíteni, el is kezdtem készíteni, amikor rájöttem, hogy nincs időm befejezni és félúton újratervezés volt és átalakítottam főzelékké). És mindkét főzelék finom. És nem mondanám egészségtelennek sem. Persze a szokásos kommentemet hozzáfűzném, hogy minden ételre meg tudom mondani, hogy miért nem jó, ha esszük, mindig találunk olyan elméletet, ami szerint nem egészséges (pl.: hüvelyeseket nem eszünk paleo szerint, kukoricatejnek túl magas a keményítőtartalma, stb). De nem érdekel. Szeretem ezeket és meg is eszem őket jóízűen – és amíg valaki nem ételallergiás vagy betegség miatt kell diétáznia, szerintem időnként bőven beleférnek ezek a főzelékek az egészséges táplálkozásos mindennapokba.

winston

Ami nálam bevált, hogy magtejjel (oké, legutóbb kukoricatejporból készült löttyel) és pici útifűmaghéjjal készítem a sűrítést. Amikor olyanom van – főleg borsófőzeléknél -, turmixszal pürésítem a főzelék egy részét és azzal sűrítem. És ez így finom.

A borsófőzelékben sem volt semmi extra, annyi vízzel felöntöttem, ami ellepte a borsót, fűszereztem (nálam csak pici só, bors, vegamix) felforraltam kicsit, aztán kivettem belőle némi levet, amit bekevertem kukoricatejporral (máskor ez kókusztej szokott lenni, a borsófőzelék azt is simán elbírja, viszont a lencsét nem szeretem vele), illetve egy evőkanálnyi útifű maghéjt vízzel kellően trutymós állagúra kevertem, majd bele. Egy picit még összefőztem ezeket és aztán nagy élvezettel megettem <3

Azt hiszem, amíg magtejek és útifűmaghéj létezik, én boldog és elégedett leszek, hogy tudok finom főzeléket készíteni.

Nálam a két nagy favorit a borsó-, vöröslencse és lencsefőzelék… Neked mi a gyengéd? Milyen főzelékmániád van? Szereted, kerülöd, vagy éppen keresed a lehetőségeket, amikor főzeléket ehetsz? És mit szeretsz leginkább enni hozzá? Nálam Főzelékes Feri óta a pirított karfiol az új kedvenc, de a bármiféle fasírt (csomószor csak zab és cukkini/gomba + hagyma + fűszerek) és a pirított bacon (nem, nem érdekel, hány kalória van benne :D) is a “bármikor jöhet” kategóriába esik.

Ha szeretnél értesülni az új posztokról, iratkozz fel hírlevélre vagy kövesd facebook oldalamat!

Napi menü Tipikus Flammerestől – egészségkompatibilis ételek finoman

Flammereshez úgy keveredtem, hogy a szokásos módon úgy próbáltam ráhangolódni az általam csak szükséges rosszként eltűrt főzésre, hogy nekiálltam recepteket keresgélni a neten. A gasztroblogoknak hála már-már élvezni is szoktam a főzést, de az tuti, hogy nekik köszönhető, hogy most már nem csak ehető, hanem finom ételeket is tudok alkotni. Szóval így történt, hogy egyszer inzulinrezisztencia-kompatibilis ételeket szerettem volna nézegetni és Flammeres blogján kötöttem ki. Aztán ott is ragadtam, hűséges zugolvasó vagyok :) 

(megjegyezném, hogy azért IS szeretem ezt a vendégposztot, mert jól látszik, hogy nem csak én vagyok olyan, aki nem követi a hat-után-már-ne-együnk mozgalmat. Igenis lehet és kell is ezután is enni, főleg, ha nem este nyolckor fekszünk le aludni)

Olvassátok tehát, milyen is a menü Tipikus Flammeres módra:

Mikor Noémi megkeresett azzal a kéréssel, hogy írjak vendégposztot a blogjára, egyből elkezdtek pörögni a fejemben a gondolatok. Mégis, mi alapján állítsam össze a posztot? Nem vagyok az a típusú gasztroblogger, aki egy alapanyag jótékony hatásait ismeri és ismerteti, így úgy gondoltam, nem egy téma köré csoportosítom a recepteket. Ráadásul én ennél kiszámíthatatlanabb vagyok a konyhában, mivel ott is éppúgy a szeszélyeim vezérelnek, mint a mindennapokban. Aki ellátogat a blogomra, hamar szembetalálkozhat azzal, hogy 160 (pontosabban 180) grammos diétát követek. Tudom, sokféle diéta létezik, és mindenkinek a saját döntése, hogy mely diétában hisz. Én személy szerint ebben a diétában megtaláltam az egyensúlyt, nem csak azért, mert tudatosan a teljes értékű táplálkozásra nevelt rá, hanem mert a saját bőrömön tapasztaltam a hatását. Számomra ez tette hitelessé és ezért követnél az alapelveket akkoris, ha nem lenne “kötelező”. Épp ezért úgy gondoltam, egy egész napi “menüt” állítok össze ebbe a kis bejegyzésbe, ami mintát adhat ahhoz, hogy hogyan is épül fel egy napi étkezés ebben az IR ditétában.

Bővebben…

Köleses túrókrém

A lusta háziasszonyok nasija. Vagy uzsija. Egy olyan dolog, amihez minimális erőfeszítés és idő kell, mégis finom :)

A kölest majdnem kétszeres vízben megfőzzük. Eredetileg elég lenne másfélszeres mennyiségű vízben megfőzni, de én így jobban szeretem, mert később – ha van türelmünk állni hagyni – jobban összeérnek az ízek. Kicsit így szottyos lesz, de finom. Miközben a köles fő, elkészítjük a túrókrémet, ami tulajdonképpen semmi más, mint túró édesítővel. Az Aldis nagyon alacsony zsírtartalmú túrónál ez könnyedén megy, de ha “normál” túrót választunk, akkor érdemes lehet tejföllel/joghurttal/vízzel (kb 1 evőkanál) hígítani a könnyen keverhetőség kedvéért. Tudom, undin hangzik, hogy vizet teszünk bele, de ha túlléptünk az előítéleteinken, akkor kiderül, hogy nem is olyan gáz. Persze biztos jobb gourmet-bb ha tejszínnel vagy tejföllel dúsítjuk, de akkor a seggünket is növeljük vele :D
Amikor a köles megfőtt, a tányérban összekeverjük a túróval és ideális esetben egy félórát, órát állni hagyjuk, hogy az ízek jobban összeérjenek. Ilyenkor lesz az, hogy még a köles egy kicsit megszívja magát az édes túrós trutyifal. Többnyire nekem nincs türelmem megvárni ezt, de így is nagyon finom.
Gyümölccsel szoktam fogyasztani. Most csak a 40 grammokra adagolt, “díszítésre” szánt málnát vettem ki a mélyhűtőből, de szederrel is nagyon finom. Vagy kakaóval megszórva. Vagy darabolt mandulával. Tulajdonképpen bármit tehetünk rá, finom lesz :)
IMG_20141002_164807
Az ízhatást növeli, ha törött szélű tányérban tálaljuk ;)
Hozzávalók:
20 g köles
80 g túró (Lidl-ös zsírszegény túró épp)
10 g eritrit
40 g málna
162 kcal, 19 ch, 3 g zsír, 13 g fehérje, 4 g rost

 Ha szeretnél értesülni az új posztokról, iratkozz fel hírlevélre vagy kövesd facebook oldalamat!

Zabot zabbal zabkásának

A zabkása nekem évekig teljesen fuj-fuj kategória volt, mert nem szeretem a tejet és el nem tudtam képzelni, hogy bármi is finom lehet, amit hipp-hopp gyorsan tejjel fel van főzve és kész. Aztán pedig felvilágosítottak, hogy nem csak tejjel lehet ám készíteni a zabkását és amióta ezt megtudtam, egy egészen új világ nyílt meg előttem és képes vagyok mindenhez zabot enni. Zabkását reggelire vagy uzsonnára, néha vacsorára, totális kétségbeesés esetén nasinak. Kábé mindenbe teszek zabot, de ez már más kérdés. A lényeg, hogy a zabkása tök egyszerű, még én sem tudom elrontani és mindenfélét rá lehet szórni, amit éppen itthon találunk.

Vica is osztozik a zabkása-szerelemben, kezdjük a sort az ő zabkásájával és akkor nekem nem kell megfogalmazni, hogy én hogyan készítem a zabot :D

“3 dl 0,1-es tej, (köszönjük Riska:D ) és 5 dkg zabpehely. Én legjobban a kék aldisat szeretem, de ez most spar-os (olyan is) +50 gr fagyasztott gyümölcs, illetve annyi szeletelt mandula, amivel körbe tudtam szórni, az kedv függő, van amikor alig van benne gyümölcs és szinte mandulát eszek kis trutyival. A végén meg összekutyulva az egészet is megörökítettem :D
DSC_0023
DSC_0026
DSC_0028
Lassú tűzön szoktam főzni, csak összeborítom a lábasba és igyekszem nem elfelejteni, hogy feltettem a tűzre (volt rá példa, szerencsére csak egyszer:D). A lábasban is szoktam kevergetni, mikor leveszem a tűzről, majd átöntöm tálkába és amikor nem olyan nagyon forró már, akkor teszek bele 1 kiskanál xilitet, utána a gyümit és a mandulát. Legelőször tök forrón rajtam bele a xilitet meg a mandulát, nem tudom melyiknek volt baja, de nagyon rossz volt.”
Vica (és még sokan mások) úgy készíti(k), hogy összefőzik a gyümölcsöt a zabbal, én általában csak a tetejére dobálom.
Erről itt elfelejtettem levágni a kupit a háttérből, de sebaj. Legalább látszik, hogy nálam MINDEN zacskóban van (anyukám Kőhalmi Anyuka szinten a zacskót is zacskóba teszi, szóval ezt eltanultam tőle és igen, a mérleget meg folpack-kal takarom, hogy ne sérüljön. Tudom, nem vagyok százas). Azt hiszem, ez kókusztejjel főzött zabkása mirelit gyümölccsel. Von Aldi ofkorsz.
IMG_20140330_094000
Ez meg itt egy olyan, amit én is összetrutymóztam már a lábosban, sima vízzel főzött zabkása némi málnával. Ebben egy kis eritrit is van, mert nassolhatnékom volt.
IMG_20140913_153320
Ez úgy készült, hogy egy almát lereszeltem nagy lyukú sajtreszelőn, mintha almáspitébe készíteném a tölteléket, fahéjjal és eritrittel kicsit pároltam (gyümölcsre is ezt mondják? A lényeg, hogy a lábosban izzasztottam az almát), majd fél adag zabot szórtam bele, víz és lazán feldarabolt mandulával összekevertem és kész is lett megint egy zabkása, ami marha ronda, de finom.
IMG_20140911_102904
Ez lett az a zabkása, amin mindenki szörnyülködött, hogy hogy néz ki (igen, tényleg úgy, mint a munkalap a konyhában), és valóban elég undin fest, de finom. Vízzel főzött zabkása mákkal és eritrittel. Tetején pedig meggy.
IMG_20140822_183818
Vizes zabkása meggyel, eritrites kakaóporral meghintve. És igen, nevezni fogok a legrondább ételek versenyén.
IMG_20140817_184841
Einstandoltam lakótársam tejszínes csokiskeksz ízű fehérjeporából, azzal dúsítottam a zabkását, majd szederrel dobáltam meg. Mire felrakosgattam a szedret, pont ugyanennyit megettem belőle, mert van egy ilyen rossz szokásom, hogy egy gyümölcs a kására, egy gyümölcs a számba.
IMG_20140807_133735
Ez valami eszméletlenül elszámolt mennyiségű zabkása lett, nem is értem, mit akartam ekkorka adaggal. De az eper mindenre megoldás, szóval…
IMG_20140427_200541

Persze ezen kívül még egy csomó zabkása készíthető. Kókuszreszelékkel, mindenféle gyümölccsel, aszalt gyümölccsel, olajos magvakkal, kakaóporral, fahéjjal és gyömbérrel, a lehetőségek száma tényleg végtelen.

Én ilyeneket eszem – és te hogy eszed a zabkását?

Ha szeretnél értesülni az új posztokról, iratkozz fel hírlevélre vagy kövesd facebook oldalamat!

Zabból mindent lehet

Császármorzsát csináltunk, very first császármorzsát ráadásul. Annyi gondunk volt csupán, hogy a szükséges négy hozzávalóból kettő nem volt itthon, de feltaláltuk magunkat. Finomliszt helyett teljes kiőrlésű zabliszt, tej helyett fehérjepor, ja, cukor sem volt, csak eritrit, bónuszként pedig egy vadiúj serpenyőnek is elvettük a szüzességét. Persze aztán az kicsinek bizonyult, de semmi pánik, a másik tuti univerzális dolog a zabon kívül a wok :D

csaszarmorzsa2

A liszt kevesebb lett, mint az eredeti receptben, mégis hatalmas adag lett belőle. Nem úgy néz ki, mint felmenőink császármorzsája, de legelsőnek szerintem megjárja. Házi szederlekvárral pedig csak fokozni lehet az élvezeteket ;)

IMG_20140928_184618

Nem éppen szénhidrátszegény étel, nem passzol bele minden diétába, de egy vasárnapi jajj-együnk-gyorsan-valami-édeset kategóriában szerintem erősen megjárja ;)